Kiemelt kormányzati cél, hogy a járványhelyzet enyhülését egyre csökkenjenek a kórházi várólisták: mind a műtétre készülők számát, mind a várakozási időt tekintve – közölte a Belügyminisztérium a VG érdeklődésére.
A kormány még szeptemberben hozott rendeletet egy kiemelt intézményi kiadás-csökkentési programról, miután korábban, a pandémia alatt a betegek egészsége érdekében, valamint a fertőzés terjedésének a megállításáért a halasztható egészségügyi ellátások sokáig voltak függesztve. A koronavírus-járvány tavaly téli, ötödik hullám azonban tovább nehezítette a felhalmozódott beavatkozások számát a mérséklését, ami több előjegyzési listában is megmutatkozik.
Mennyi ideig kell várakozni egy műtétre?
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatbázisa szerint a legtöbb hazánkban továbbra is térd- és csípőprotézis-, valamint szürkehályog-műtétre várnak.
Az utóbbi népbetegség jellegét jól mutatja, hogy jelenleg több mint 17 ezren „állnak sorba” erre a fajta szemműtétre, ami ezerrel több tavaly ilyenkor regisztrált. Figyelemre méltó, hogy idén március–augusztus között több mint 41 ezer ilyen beteget láttak az egészségügyi intézményekben. Az átlagos várakozási idő a megelőző fél évben két hónap volt, de a leghosszabb sem volt több háromnál.
Csípőprotézis-műtétre tavaly szeptember végén több mint 7400-an készültek idehaza, ezzel szemben a számuk már majdnem elérte a kilencezret – derül ki a NEAK várólistarendszeréből. Az átlagos várakozási idő az elmúlt hat hónapban 145 nap volt, de nagyok a kilengések az egyes országrészek között, hiszen a Dél-Alföldön átlagosan 68 napot, addig a Dél-Dunántúlon jóval többet, 242-t kellett kivárniuk a betegeknek.
A térdprotézis intézményi várólistája még ennél is nagyobbra duzzadt, szemben az előző őszi 8600 pácienssel, most 11 400-an készülnek ilyen problémával kórházba. Nekik országos átlagban 237 – a nagyobb kilengéseket kiszűrő mediánértéket tekintve 134 – napot kellett várakozniuk a március–augusztusi periódusban.
Csak jóval rövidebb időt – átlagosan 18 napot – kellett várni a koronária stent, azaz a koszorúér-szűkület kezelésére szolgáló eszköz beültetésére. Sőt, a medián, azaz a középérték ebben az esetben mindössze egy nap volt, ami azt jelenti, hogy a betegek legalább fele huszonnégy órán belül megkapta a stentet. A szintén sokakat érintő epekövesség miatti laparoszkópiára az ország legtöbb részén egy-két hónap volt a várakozási idő az elmúlt féléves periódusban, de a Közép-Alföldön és Közép-Magyarország egyes területein ennél több jóval, négy-hat hónapban.
Koronavírus után: a felőli hosszabbodása
Az új kormányzati struktúrában az egészségügyért felelős Belügyminisztérium (BM) a VG érdeklődésére küldött válaszában kifejti: a kabinet egyik legfontosabb célja a magyar egészségügy állapotának javítása mellett, hogy erősödjön és javuljon az ellátáshoz való hozzáférés. Emlékeztetettek: A 2010 előtti rendezetlen viszonyok felszámolására az egységes kormány nyilvántartási rendszert vezetett be, amelynek célja az átláthatóság, a sorrendiség betartása az igénybevételben, valamint az ellátás monitorozása.
A kormány folyamatosan nyomon követi a várólisták alakulását, a tervezett ellátások újraütemezését és a nyilvántartási rendszer felülvizsgálatát.
A várólista-csökkentési program végrehajtásához szükséges forrást – összesen 13,6 milliárd forintot – a kormány biztosította.
A várólisták rövidítésére, felszámolására 2022-ig – a szokásos éves ellátási esetszámon és finanszírozáson felül – pedig mintegy 58 milliárd forintot fordított a kabinet. ajánlat az egészségügyi ellátás színvonalának emelése érdekében jelentős ápolói- és orvosibér-emelés zajlik – írta válaszában a tárca.
Hogy volt régen...?
