Minden korábbinál több alkalommal tett feljelentést, hatósági bejelentést az Állami Számvevőszék, a szervezet átlagosan kétnaponta postázott beadványt valamelyik hatóságnak. A jelzéseket leginkább pártok, pártalapítványok, egyetemek, kórházak és köztulajdonban lévő gazdasági társaságok gyanús ügyei miatt fogalmazták meg, de a közbeszerzéseknél is súlyos hiányosságokat tártak fel a számvevők – írja a Magyar Idők.
Minden korábbinál több alkalommal fordult a hatóságokhoz az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Az óévben 171 feljelentést tettek a számvevők, 2014-ben 109 hasonló eset fordult elő, 2013-ban pedig kevesebb, mint három tucat. – Az ÁSZ akkor szövegez feljelentést, bejelentést, ha az állami pénzt felhasználó szervezetek ellenőrzésekor bűncselekményre utaló jelek kerültek napvilágra, vagy más súlyos szabálytalanság derült ki – mondta lapunknak a számvevőszék kommunikációs vezetője. Horváth Bálint a jelzések számának látványos emelkedésére is magyarázatot adott: az ÁSZ összetett kockázatelemzési rendszer segítségével választja ki, mely állami, önkormányzati szervezetek működését, gazdálkodását tekinti át. – A feljelentések növekvő száma leginkább azt mutatja, hogy az elemzés révén sikerült megtalálni azokat a területeket, amelyeknél komoly gondok vannak – vélekedett a sajtófőnök.
A múlt évi 171 jelentés legtöbbje – majdnem egyharmada – az ügyészséghez futott be, 44 alkalommal a kormányhivatalokat keresték meg a számvevők, a közbeszerzési hatóság, az adóhivatal és a könyvvizsgálói kamara pedig egyaránt nagyjából két tucat eset részleteivel ismerkedhetett meg. Az ügyészségnek címzett ÁSZ-beadványokban legtöbbször hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanúja fogalmazódott meg, de akadtak súlyos számviteli hiányosságok is. Mint megtudtuk, ilyen keretek között került az ügyészség elé több önkormányzat kirívó szabályszegése, más gyanús esetek pedig köztulajdonban lévő gazdasági társaságokhoz, egyetemekhez vagy pártokhoz, pártalapítványokhoz kötődtek.
Pártügyek miatt az adóhivatalnak is küldött jelzéseket a számvevőszék, ezek a közlések a 2014-es választás kampánypénzeiről szóltak. Az esetekben összesen 13 párt volt érintett, leggyakrabban számviteli probléma és a forgalmiadó-törvény rendelkezéseinek megsértése vetődött fel. A könyvvizsgálói kamarának pedig jórészt a 22 ellenőrzött állami erdőgazdaság miatt akadt dolga: ezeknél a gazdasági társaságoknál közreműködtek ugyan könyvvizsgálók, de a mérlegek nem a valós adatokat tartalmazták. Az ÁSZ jelzései alapján a kamara több fegyelmi eljárást is elindított.
A számvevőszék kommunikációs vezetője külön is említést tett a közbeszerzés témaköréről. Az ÁSZ számos alkalommal megkereste a közbeszerzési hatóságot, ám az ügyek száma ennél jóval magasabb lett. A hatóság ugyanis minden bejelentést részleteiben is megvizsgált, így összességében több száz gazdasági esemény került szóba.
– Tavaly háromszáz beszerzés miatt indított eljárást a hatóság a számvevőszék jelzése alapján, 2014-ben pedig 250 esetben – mondta Horváth Bálint, hozzátéve: a közbeszerzésekkel kapcsolatos szabálytalanságok legnagyobb részét az egyetemeken, a főiskolákon és az egészségügyi intézményeknél tárta fel az ÁSZ. A megállapítások szerint egyes oktatási és egészségügyi szervezetek mindennapos módon mellőzték a közbeszerzési eljárást.
Összességében a kommunikációs vezető úgy fogalmazott: a feljelentések számának emelkedése is mutatja, hogy végleg lezárult a következmények nélküli ellenőrzések korszaka Magyarországon. A számvevőszék munkáját meghatározó 2011-es új jogszabály szélesebb lehetőségeket ad a közpénzből működő szervezetek ügyeinek áttekintésére.
Hogy volt régen...?
