Megsokszorozódtak a vizsgálatokat kérő beutalók, azonban a labormintákat elemző cégek időközben árat emeltek. Ez miatt a szakrendelők bajba kerültek, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) ugyanis havonta csak meghatározott számú vizsgálatot fizet, így a szolgáltatóknak nem maradt más választásuk, mint sorba állítani a laborba érkezőket.
Kiderült, több fővárosi rendelőnek a következő hetekben fog lejárni a többéves laborszolgáltató szerződése. A Népszava információi szerint eddig úgynevezett "csomagokra" szerződtek, azaz eddig ők viselték a túlfogyasztás kockázatát. Viszont az új szerződésben az energiaárakra, a gyengülő forint árfolyamra és az inflációra hivatkozva azonban már csak darabonkénti áron vállalják a munkát, a szakrendelők költségei pedig ezzel a többszörösére ugranak.
Ők ugyanis úgy próbálnak védekezni, hogy csak annyi beteget fogadnak a laborban, amennyi a tb-finanszírozásból futja.
Egy budapesti szakrendelő vezetője a lapnak arról számolt be, hogy a területükön dolgozó háziorvosokat összehívták, hogy meggyőzzék őket arról, csak a legszükségesebb vizsgálatokat kérjék. Azonban ez számukra teljesíthetetlen, mivel egy ideje a finanszírozásukat meghatározó minőségi mutatók egyike az az elvárás, hogy bizonyos gyógyszerek hosszú távú alkalmazása alatt rendszeresen ellenőrizzék páciensük vese-, májműködését, valamint a cukorbetegeket is rendszeres laborvizsgálatra kell küldeniük.
A lap úgy tudja, hogy emiatt számos kerületi önkormányzatnak a zsebébe kell nyúlnia, és megduplázzák, sőt egyes esetekben megtriplázzák a szakrendelők tb-laborfinanszírozását azért, hogy mérsékeljék a várakozás idejét, és a sorok hosszát.
A NEAK a Népszavának elküldött válaszában úgy fogalmazott, hogy jelenleg az egészségügyi szolgáltatók 2023. februári teljesítményadatait látják, de ezek nem támasztják alá, hogy megnövekedett volna a betegforgalom a járóbeteg szakellátásban, illetve a laboratóriumi ellátásban. Hozzátették, a háziorvosi indikátorrendszer 2009. óta működik, ami most prevenciós fókuszú módosításon esett át, azonban a rendszer működésének lényegi elemei nem változtak, így ez a változás nem indokolhatja a „hosszan kígyózó sorokat".
Kiemelték továbbá azt is, hogy a koronavírus-járvány okozta pandémia után a hazai egészségügyi ellátórendszer „most tér vissza a rendes kerékvágásba", ezért inkább örvendetesnek és nem „beteg sorsrontónak" tartják, ha minden biztosított megkapja a számára szükséges egészségügyi ellátást.
(atv.hu)
Hogy volt régen...?
