Kéményseprés, meleg víz, fűtés – ami jön, attól sokakat kirázhat a hideg

Július 1-jétől két jogszabályi módosulás is belenyúl az életünkbe. Mindkettő a fűtést, kéményt, meleg vizet érinti: innentől kezdve a kéményseprők egy része a katasztrófavédelem dolgozója lesz, másfelől pedig ettől a naptól fogva csak egyféle típusú – persze jó drága – kazánt lehet vásárolni. És nem csak ezért kell majd jó sokat fizetni – írja a HVG.

Kéményseprős története mindenkinek van: kijönnek, nem jönnek, elfalazott, tartalék kéményhez jönnek, és megígérik, hogy jövőre is eljönnek. Vagy visszaélnek a hatalmukkal, fél napot váratnak, hogy pár percre kiszálljanak, és akkor is inkább büntetnek, 30 napunk van, hogy kijavítsuk a hibát, vegyünk egy új kazánt, csináltassunk új kéményt, csináltassunk új terveket. Persze vannak más megoldások is, ugye, kápéban, számla nélkül – de kéményt tisztítani még senki nem látta őket. Egyes visszaélések még az ombudsman elé is kerültek.

Vámos Csaba szakszervezeti vezetőt megkérdeztük a negatív kéményseprős történetekről is, és ő meg sem próbálja elkenni a dolgokat. Én kérek elnézést - mondja a maga is gyakorló kéményseprőként dolgozó vezető, aki egyben a Kéményseprők Országos Szövetsége (KOSZ) elnöke. A szakma komoly átszervezést igényel, a rossz rendszeren változtatni kell, de nem úgy, ahogy a kormány most tervezi. A KOSZ szerinte meg tudná tisztítani a szakmát, ha megkapná a jogosítványokat, állítja Vámos.

Eljő a kondenzációs kazán aranykora

A kéményseprők nemrég azzal kerültek be a hírekbe, hogy népszavazást is kezdeményeznének, annyiraféltik a polgárok életét, miután a kormány szerintük olyan kevés kéményseprőt akar foglalkoztatni, hogy az csak munkacsökkentéssel együtt járhat, így veszélybe kerül a kémények évenkénti egyszeri ellenőrzése. Tavaly év végétől új jogszabály vonatkozik a kéményseprésre, de ez csak idén július 1-jétől lép érvénybe, a katasztrófavédelemhez került a kéményseprés koordinálása, szervezése, felügyelete.

Ugyancsak július 1-től már csak úgynevezett kondenzációs kazánt lehet eladni az üzletekben, pontosabban ezekre adható ki üzemeltetési engedély – ez egy olyan, a fűtéshez és a mosakodáshoz meleg vizet gáz elégetésével előállító elektromos berendezés, amelyet a független fűtésrendszerű lakásokban legtöbbször használnak, és amely sokkal jobb hatásfokkal működik, mint a kevésbé modern készülékek. Ez a készülék nem a szoba levegőjét használja az égetéshez, hanem kintről szívja be, ezért biztonságosabb. A kondenzációs készülékek előírt egyeduralmát EU-s jogszabályi megfeleléssel magyarázzák. Azért kizárólag ezeket a készülékeket engedik a piacra, mert kevesebb energiát fogyasztanak, a baj csak az, hogy a kevésbé tőkeerős magyar lakosság nagy része csődbe jutna, ha ilyet venne. Nyilván erre tekintettel csúszott a törvény hatálybaléptetése tavalyról idénre, de persze az embereknek mostantól éppen úgy nem futja majd ilyenre, mint eddig.

Az más kérdés, hogy a kondenzációs kazán legfeljebb 50 fokos vizet tud adni, és alapjában a padlófűtéshez találták ki. Ez azért érdekes, mert akinek a hagyományos, radiátoros rendszere van vastagabb csövekkel, azoknak ez az 50 fok a radiátorban már csak 30 fok lesz, amivel fűteni éppenséggel nem lehet.

Jöhet a buhera

A kéményseprők és a kazánok ügye összefügg: kijön a kéményseprő, megállapítja, hogy baj van. Vagy azért, mert kevés ideje van, és egyszerűbb rendes szemrevételezés és tisztítás helyett büntetni. Vagy pedig azért, mert a javításnak nincs értelme, új készüléket kell venni. Az új, kötelező kondenzációs készülék drága, 3-400 ezer forint. Ráadásul, ha megvan is a gép, a kéményt is át kell alakítani hozzá, mert a korábbi kéménybéleléseket ma már nem fogadja el a hatóság, béleletlen kéménybe pedig nem is lehet a bevezetni az égésterméket. Ez megint 2-300 ezer forintos költség lehet.

És munkadíj, tervezési díj ebben még nincs is – máris milliós tételnél vagyunk.

A kéménybélelést a társasház alapító okirata alapján megcsináltathatja a közösség is a közös költségből, illetve erre az önkormányzatok szoktak engedni pályázni. De ez nem mindenhol elérhető részmegoldás, a törvény pedig mindenkire kötelező.

A magyarok anyagi lehetőségét és leleményét ismerve ezután jönnek majd a buherálások: mivel a kéményseprők regisztrálták a kazánokat, és ezt egy matricával tanúsítják is a kazán külső borításán, lesz, aki – hogy ne kelljen cserélni mindent – kicseréli a kazánt, majd rászerkeszti a régi borítást. De biztos lesz olyan is, aki a tönkremenőben lévő kazánt fogja a szomszéd Józsikával „életben tartani”, ami megint csak életveszélyes lesz. És persze lesz, aki megpróbálja lefizetni az ellenőrizni kiszálló kéményseprőt, és megeshet, hogy sikerrel is járhat. A végeredmény: „az emberek lakásában ketyegő időzített bombák” – ahogy Vámos Csaba kéményseprő, a KOSZ elnöke fogalmaz.

Ütésváltás a kéményseprők és a katasztrófavédelem között

A kéményseprő-rezsicsökkentés annyit jelent, hogy 44 százalékkal kevesebb lett a kéményseprési díj, ami a társasháznak a számláiban látszik, az ún. sormunkák pedig (kéménytisztítás, -ellenőrzés, a kazánok ellenőrzése, az égéstermék ellenőrzése, szén-monoxid-mérő felszerelése, ellenőrzése), amelyeket a kéményseprőnek kötelező elvégezni, ingyenesek.

Vámos szerint a katasztrófavédelemnél nincs meg a kéménysepréshez szükséges épületgépészeti szaktudás, és nemhogy a kéménysepréssel, de még a szintén hozzá tartozó tűzoltósággal sem tud rendesen megbirkózni. Rendes egyeztetés helyett kapkodás van, mondja Vámos, aki a tervezett létszámcsökkentéstől is tart, és szerinte ezeket a terveket jelzi az is, hogy nemrég csak 120 autóra írt kiközbeszerzést a katasztrófavédelem. „Heves megyében 50 kéményseprő dolgozott, innentől csak 20-ra lesz szükség” – mond egy példát.

A katasztrófavédelem minderről azt közölte: az új törvényi felállás azt jelenti, hogy ahol az önkormányzat igényelte, és nem hosszabbított az előző szolgáltatóval, ott a katasztrófavédelem veszi át a kéményseprést. Ez végül 15 megyében 1830 települést érint, a többi helyen, köztük egyébként Budapesten is, a helyi kéményseprő cégekkel oldja meg a törvényben előírt feladatot az önkormányzat (Magyarországon összesen 2809 település van). A kéményseprési feladat nagy része egyébként Budapesten adódik, itt rengeteg a kémény.

Az  autóbeszerzésről pedig azt mondták, hogy nem minden kéményseprőnek kell majd autó, hiszen lesz, aki irodában dolgozik majd, és lesz, akinek a katasztrófavédelem valószínűleg más forrásból biztosít járművet.

A katasztrófavédelem 5,227 milliárd forintot kapott bérre és eszközök beszerzésére, ebből 692 millió az autóbeszerzés. A mestervizsgával rendelkező kéményseprők havi bruttó 360 ezer, a kezdők pedig 230 ezer forintot keresnek majd, ez  már korábban kiderült, és egyéb juttatás is jár nekik.

A bevezetőnkben felsorolt negatív tapasztaltatokról annyit mondott a katasztrófavédelem, hogy bárki bármit bejelent az ő szolgáltatási területükön dolgozó kéményseprők ügyében, azt kivizsgálják.