Megszűnhetnek a budapesti szmogriadók, ha elkészül a fővárosi hőgyűrű, azaz átvezetik a távhőt Budáról Pestre.
Az elmúlt hetekben is egészségtelen volt Budapest és több vidéki város levegője, mégpedig – a közhiedelemmel ellentétben – nem a közlekedés, hanem elsősorban a fűtés miatt, már akkor is, amikor szinte még el sem kezdődött a szezon. Éppen ezért talán nem véletlen, hogy már rég nem a szocializmus maradványa a távhő, a NER is felfedezte magának ezt a fűtési módozatot.
Garancsi István projektje, a Kopaszi-gátnál kialakuló komplett városnegyed s a Duna túlpartján, a Vágóhíd utca mögött épülő trendi lakópark is teljes egészében távfűtéses lesz. Ugyanebben a manapság trendinek mondott hőforrásban gondolkodik az MNB-s Pallas Athéné alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt., amely a Váci útra tervez grandiózus lakó- és irodakomplexumot.
Mindez nem véletlen. A Főtáv Zrt. ugyanis az elmúlt 30 év legnagyobb, összesen 5 milliárd forintos beruházását indította el a közelmúltban, amit részben uniós támogatásból, részben pedig a saját forrásaiból finanszíroz. A cél, hogy a többi fűtési módnál környezetkímélőbb és a jelek szerint árában is versenyképes technológiával javuljon a Belváros levegőminősége.
A Kéménymentes Belváros program részeként jövő tavaszra átvezetik a távhőt Budáról Pestre, s a tervek szerint 2022-re egységes hálózattá épül majd ki a budapesti hőgyűrű. A Főtáv az Erzsébet hídon keresztül viszi át a vezetéket a Duna fölött: a Rác fürdőtől a Döbrentei tér érintésével, a híd alján át a Március 15. térre érkezve, onnan pedig a Kossuth Lajos utcán a Városháza utcáig jut majd a forró víz. A Dózsa György úton a Kispest–Angyalföld stratégiai gerincvezeték kiépítésének első jelentős szakasza már a befejezéséhez közeledik. A XIV. kerületi szakaszon november végén, a XIII. kerületi Lehel utcánál pedig december közepén fejezik be a munkálatokat.
A Főtáv másik célja, hogy megváltozzanak a távfűtéssel kapcsolatos előítéletek. A technológia már nem egyenlő a panelfűtéssel – állítják. A távhővel fűtött korszerű épületek esetében senkinek sem kell felesleges hő formájában kidobnia az ablakon a pénzét.
A mindezzel megnyerni tervezett intézmények névsora mindenesetre illusztris. Elsőként a Városháza csatlakozhat a hálózathoz, de a Városliget meglévő és leendő intézményei, valamint a Készenléti Rendőrség, az MTK-stadion, az új Telekom-székház, több egyetem, a MOM Park és a Bálna is a leendő fogyasztók között szerepel. A Főtáv ugyanis a Kéménymentes Belváros program részeként a meglévő vezetékhálózatát is bővíti. Ennek során pedig, akárcsak korábban Bécsben, Budapesten is összekötik egymással a külvárosi szigetszerű hőkörzeteket. Ezzel a belső pesti kerületekben is bevezethetővé válik a környezetbarát távfűtés, és nem mellesleg a szolgáltatás minősége is javul majd. Erre nagy szükség is volna: Budapest belvárosának légszennyezettsége a tél kezdetétől rendre az egészségügyi határértéket ostromolja.
A gázfűtésű háztartások távhőre átállításával megközelítőleg 67 ezer tonna szén-dioxid és 80 tonna egyéb káros anyag kibocsátását lehetne megspórolni évente.
A távfűtés lényege ugyanis az – érvelnek az illetékesek –, hogy nem a város közepén pöfögnek a kályhák, hanem a városhatár közelében, ellenőrzött körülmények között, jó hatásfokkal termelik az energiát. A tervek szerint a Főtáv nemcsak új hőtermelőket kapcsol be a rendszerbe, de zöldmezős beruházásként a saját hőtermelését is javítja. Két 20 megawattos biomassza-erőmű építését tervezi, amelyek belépésével évi 90 millió köbméterrel kevesebb földgázra lenne szükség. Ezzel a Főtáv kiszolgáltatottsága is csökkenne a hőtermelőktől, most ugyanis a felhasznált energia 90 százalékát nem maguk állítják elő, hanem vásárolják: a legolcsóbban a rákospalotai szemétégetőtől, a legdrágábban pedig az állami MVM-től.
(hvg.hu)
Hogy volt régen...?
