homeroAz energiaválságban többszörösére emelkedő árak (na és az enyhe időjárás) miatt 30 százalékkal csökkent a lakossági gázfogyasztás a múlt télen, könnyítve ezzel némileg a hazai energiamérlegen. Nem minden háztartásnak volt azonban módja rá, hogy lejjebb tekerje a fűtést. A társasházak jelentős részében továbbra sincs mód egyénileg szabályozni a hőmérsékletet.

Ez a hiányosság feltehetően szerepet játszott abban, hogy a kormány a távhővel fűtött lakásokat egyelőre kivette a rezsicsökkentés csökkentése alól.& Ennek révén a panellakások jelentős részében, ahol távfűtés van, egyelőre nem emelkedtek a fűtési költségek. Az intézkedés azonban csak látszólag kezeli azt a problémahalmazt, amiről az elmúlt években a szakpolitika mintha megfeledkezett volna.

A magyar háztartások nemzetközi összehasonlításban is magas hőfokra fűtik fel a lakást. Erre leginkább önbevalláson alapuló adatok állnak rendelkezésre: egy 2018-as kérdőíves felmérés szerint a válaszadók közel negyede 24 fokra vagy még melegebbre fűti fel télen a lakását, 65 százalék pedig legalább 22 fokra. A vizsgált országok közül az utóbbi a legmagasabb arány, Spanyolországban és Franciaországban például csak az otthonok 15-25 százalékában van télen ilyen meleg.

A különbség egyik oka bizonyára az, hogy Dél-Európában sok lakásban szinte egyáltalán nem fűtenek télen, de a magyar adatokat érdemes összevetni a klimatikus szempontból semmivel sem kedvezőbb németországiakkal, ahol szintén alacsonyabb az átlagos beltéri hőmérséklet. A magyar fűtési szokások részben kulturális-történelmi és technológiai-infrastrukturális okokból fakadnak, és a panelek még ehhez képest is sajátos helyzetben vannak.

A teljes cikk itt olvasható

Hirdetés