Molnár László szerint a Központi Statisztikai Hivatal módszertana rossz.
Novemberben, amikor Orbán Viktor bejelentette a minimálbér emelését, a KSH adatai szerint a bruttó átlagkeresett 431 ezer forint volt az 5 főnél nagyobb vállalatoknál. A KSH kimutatása szerint 8,5 százalékkal nőttek az átlagkeresetetek az 1 évvel korábbihoz képest. Eközben a bruttó mediánkereset 337 ezer forint, a nettó pedig 224 ezer forint volt. A GKI vezérigazgatója az ATV-nek azt mondta, évek óta gond van a Statisztikai Hivatal módszertanával. Molnár László szerint az adatok torzítják a valóságot, hiszen csak az 5 fő feletti cégeket kérdezik meg, és kimaradtak a részmunkaidőben foglalkoztatottak is. Mint rámutatott, a 431 ezer forintos bruttó átlagbér azért is túlzás, mert a kormány azt kommunikálta, hogy a minimálbér emelése több mint kétmillió embernek segít. Molnár László szerint amennyiben ez igaz, akkor 2 millióan bruttó 260 ezer forint alatt keresnek. Ez azt jelenti, hogy a friss statisztikában szereplő 4 millió 677 ezer foglalkoztatottból kétmillióan nettó 170 ezer forint körüli összeget keresnek havonta, ami még a nettó 224 ezer forintos medián keresetet sem közelíti meg.
A Policy Agenda kutatási igazgatója hozzátette, hogy a tavalyi béremelkedést felfalta az infláció, ami főleg azokat érinti, akiknek alacsony a jövedelmük. "Az árfolyamromlás is azt mutatja, hogy a dolgozók nagy része vesztes lesz: a dolgozó felső 10 százalékának a jövedelmi előnye fog fokozódni az inflációval" – mondta az ATV-nek Belyó Pál.
ATV
Hogy volt régen...?
