Két év csúszásban vannak az európai uniós források felhasználását célzó pályázatok kiírásai, amelyek megvalósítására így már a 2020-ig tartó ciklus végéig alig öt év maradt – hívta fel a figyelmet a Rádió Orienten Gémesi György. Kiemelte: a pályázatokat úgy kell kiírni, hogy a hátrányban lévő kisebb települések – és ne csak nagyvárosok - is nyerhessenek, hogy fejlesztéseiket meg tudják valósítani.
Hogyan hozható össze a közfoglalkoztatás és a vidékfejlesztés?
Október közepén Nyugat-Magyarországon folytatta Vidékfejlesztés mint fenntartható fejlődés című konferenciasorozatát a MÖSZ. Mint arra az elnök rámutatott, az országon belül helyszíntől függően nagy különbségeket tapasztaltak a problémák tekintetében. Északkelet Magyarországon a legnagyobb gond az elnéptelenedés, a falvak elöregedése, s emiatt itt nagyobbak is a társadalmi feszültségek. „Míg keleten 300-350 közmunkást is foglalkoztatnak még a kisebb településeken is, addig Nyugaton – ahol általánosságban is jobb a gazdasági helyzet – sokszor nem találnak megfelelő embert bizonyos jellegű munkák, feladatok elvégzésére” – mondta Gémesi.
A február óta tartó konferenciasorozat legfőbb témája az volt, hogyan hozható össze a közfoglalkoztatás és a vidékfejlesztés. Mint arra a MÖSZ elnöke rámutatott, ez azért is fontos kérdés, mert 2016-ban az idei 270-ről 340 milliárdra fog nőni a közfoglalkoztatásra fordítható forrás. „Ennek oka, hogy nincs olyan többletfeladat a versenyszektorban, ami fel tudná szívni a közmunkásokat, tehát nincs gazdasági növekedés.” Gémesi György felhívta rá a figyelmet, hogy a közfoglalkoztatás nem kevés plusz feladatot jelent a polgármestereknek, akik egyébként az idei évtől kezdve mindezt kevesebb fizetésért - sok esetben havi 70 ezer forintért - végzik. „Márpedig, ha a település gazdájának egzisztenciája nem elég erős, senki nem fogja vállalni ezt a feladatot. Ezt rendezni kell, mert nem állapot, hogy alig többet vigyen haza egy polgármester, mint a közmunkáért kapott bér.”
Még nem írták ki a pályázatokat
Brüsszel már lassan két hónapja elfogadta Magyarország Vidékfejlesztési programját, így 2020-ig 1300 milliárd forint jut fejlesztésre. Mint arra Gémesi felhívta a figyelmet, a pályázati kiírások így két év csúszásban vannak, így már csak öt év maradt arra, hogy a magyar vidék ezt az összeget felhasználja.
A program egyik legfontosabb célja a vidéki munkahelyek megőrzése, a kis és közepes gazdaságok megerősítése, valamint a fiatal gazdák támogatása. A MÖSZ elnöke szerint a közfoglalkoztatást sok helyen össze lehet hozni a vidékfejlesztéssel. Erre jó példa, hogy a mezőgazdasági idénymunkák idejére magasabb bérért a vállalkozások alkalmazzák a közmunkásokat. Gémesi elmondása szerint azonban sokszor az a probléma, hogy a közfoglalkoztatottak maguk nem akarnak nagyobb intenzitású munkát elvállalni.
A pályázati források elosztásával kapcsolatban a MÖSZ elnöke aggályát fejezte ki az előző évek tapasztalatai alapján. Mint arra rámutatott, legtöbbször a nagyobb városok fejlesztését célozzák meg, ami csak akkor lehet gazdaságélénkítő, ha hosszú távon fenntartható. „Nem szerencsés, hogy a kistelepüléseknek csupán a maradékelv alapján osztanak ki forrásokat, ehelyett a pénz hatékony és fenntartható felhasználása kellene, hogy legyen az elsődleges szempont. A kistelepüléseknek is lehetőséget kell adni és olyan pályázatokat kiírni, amelyeken ők is tudnak nyerni és így a helyi fejlesztési igényeket kielégíteni” – hívta fel a figyelmet az elnök.
Hogy volt régen...?
