Az idei utolsó negyedévben a GDP 15 százalékára is ugorhat az államháztartás hiánya – közölte a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója. Nagy Márton szerint nem elégséges a jegybank jelenlegi kamatpolitikája, így az infláció 4-5 százalék marad a következő másfél évben.
Nincs összhang a magyar kormány költségvetési politikája, illetve a jegybank monetáris politikája között, egész pontosan „divergenciáról”, azaz széttartásról beszélt Nagy Márton, a miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadója, a jegybank korábbi alelnöke a Portfolio.hu Budapest Economic Forum konferenciáján.
Nagy mandátuma lejárta előtt távozott az Magyar Nemzeti Bankból (MNB), miután szakmai kérdésekben összekülönbözött főnökével Matolcsy Györggyel, azóta a miniszterelnök stábját erősíti.
Nagy elismerte, hogy a széttartó költségvetési és gazdaságpolitikának hosszabb távon nagy ára lesz, de ennek ellenére nem arról beszélt, hogy a kormány visszavenne a választási költekezésből, hanem arról, hogy szerinte a jegybanknak kellene inkább szigorítania. Ugyanis hiába emel kamatot a MNB a reálkamat továbbra is negatív, vagyis nincs szó monetáris szigorításról.
Ugyanakkor Nagy Márton szerint a következő fél évben 4900 milliárd forintot önt a kormány magyar gazdaságra a már meghirdetett intézkedések révén. Pénz van erre, hisz a kincstári számlán már most is 4500 milliárd forint áll, köszönhetően a devizakötvény-kibocsátásnak – tette hozzá a főtanácsadó. Nagy szerint erre az irtózatos költekezésre azért van szükség, hogy magyar gazdaság visszatérjen a koronavírus-járvány előtti trendvonalára. Azt, hogy 2022-ben választások lesznek, meg sem említette a főtanácsadó. A számokból kiderült, hogy
- - 600 milliárd megy a személyi jövedelemadó visszafizetésre
- - 175 milliárdba kerül rendvédelmi dolgozók egyszeri juttatása, a fegyverpénz
- - 200 milliár kell a nyugdíjkorrekcióra és a nyugdíjprémiumra - 186 milliárdot emészt fel a 13. havi nyugdíj visszaépítése
- - 140 milliárd szükségeltetik a 25 év alattiak szja mentességéhez
- - 154 milliárdot kóstál a munkáltatói járulék csökkentése
- - 1500 milliárdot fordítanak uniós forrásokból finanszírozott beruházásokra
- - 1500 milliárdot kapnak a költségvetési forrás fizetett állami beruházások
- - 300 milliárd jut a csokra, otthonfelújításra 300
Azaz összesen 4835 milliárd forintot költ el a következő hónapokban a kormány. Így az idei utolsó negyedévben átmenetileg a GDP 15 százalékára emelkedik az államháztartási hiány, éves átlagban pedig 7,5 százalék lesz a deficit. Nagy Márton szerint a magyar gazdaság idén 7, jövőre pedig hat százalékkal emelkedik, igaz ennek ára az infláció beragadása a következő másfél évben 4-5 százalék közé.
A főtanácsadó szerint az infláció emelkedése átmeneti probléma lesz. Ennek ellenére Nagy Márton szerint az infláció emelkedése a jegybankot visszatereli elsődleges céljához a monetáris politika szigorításához. Nem látja ilyen optimistán a magyar gazdaság előtt álló hónapokat Steen Jakobsen, a Saxo Bank közgazdásza. Az elemző szerint a magas infláció és a magyar kormány Brüsszellel való vitája határozza meg a következő hónapokat – ezek eredőjeként pedig komolyabb forintgyengülést lát az elemző, szerinte a jelenleg 260 forintról akár 280 forintra is emelkedhet az euró ára. Varga Mihály pénzügyminiszter a konferencián arról beszélt, hogy a vita az unió és magyar kormány között tartós lesz, véleménye szerint az év végére enyhülhet annyira a feszültség, hogy végre megállapodás születhet az uniós helyreállítási alapból Magyarországnak járó támogatásokról.
(Népszava)
Hogy volt régen...?
