Takaréklángra állítja a kormány az államadósság elleni harcot, újabb bombát dob a médiára, és megint jegeli a cégek adócsökkentését, ahogyan a szociális temetést is. Az állami pénzmosoda viszont még jobban fog működni – írja a hvg.hu.
Ahogy az várható volt, kidobja a kormány az államadósság-szabályt, aminek képletét még Matolcsy György dolgozta ki miniszterként - derül ki a 2016-os költségvetéshez benyújtott salátatörvényből. A szabály arra kötelezte a kormányt, hogy minden évben olyan költségvetést készítsen, amivel jelentősen csökken az államadósság reálértéke. A jövőben viszont ezt csak akkor kellene betartania a kormánynak, ha az infláció és a gazdasági növekedés is több lesz 3 százaléknál. Amíg ez nem történik meg, addig csak arra kell figyelnie, hogy az államadósság nominálisan 0,1 százalékponttal csökkenjen, vagyis visszavesszük az államadósság elleni harcot, amennyire csak lehet.
A Kölcségvetési Tanács szerint azonban a képlet tarthatatlan, vagy többszáz milliárdot kellett volna megspórolni. A Varga Mihály által benyújtott javaslat azzal indokolja a váltást, hogy az adósságképlet megfelelt annak a helyzetnek, amelyben született, mert gyenge volt a növekedés és magas volt az infláció, de most a várakozásokat is meghaladó gazdasági növekedés és a nagyon alacsony infláció időszaka köszöntött be. Ilyen körülmények között – az indoklás szerint - a szabály a nemzetgazdaság teljesítőképességét indokolatlanul visszafogná és számos egyéb negatív következménnyel járna.
Újabb csapás a médiára
A törvényjavaslat megtiltja a piacon a reklámközvetítésben alkalmazott bónuszokat, ami komoly csapás lesza médiára. A változás - a javaslat szövege alapján - már idén érvényes lesz, ugyanis a törvényjavaslat kihirdetése után 15 nappal hatályba lép.
Mint arról a HVG a múlt heti számában beszámolt, a bónuszok eltörlése egy Lázár János és Rogán Antal közötti újabb konfliktus része. Rogán a jövőben Orbán Viktor kabinetvezetője lehet, s mint a párt médiapolitikáért felelős vezetője megkaphatja a jelenleg Lázár alá tartozó, 25 milliárd forint elköltésére készülő Nemzeti Kommunikációs Hivatal felügyeletét. Az NKH pályázatán a reklámokat közvetítő médiaügynökségek indulnak, akiknek elsődleges bevételi forrásuk az úgynevezett bónusz. Így, ha olyan ügynökségek nyernének, melyek Rogánnal kapcsolatban állnak, akkor a törvény megszavazása után rosszul járnának.
A Magyar Reklámszövetség és az ügynökségeket képviselő MAKSZ a közös közleményben tiltakozott az ötlet ellen kiemelve, hogy Franciaországban és Romániában – ahol megvágták a bónuszokat – jelentős mértékben esett vissza a reklámköltés, tehát végső soron a sajtó járt rosszul.
Integessen az egykulcsos társasági adónak!
Az Orbán-kormány még 2010-ben, az első 29 pontos akciótervben ígérte meg, hogy 2014-től egykulcsos lesz a társasági adó. Ezt azonban később kitolta 2016. január 1-jére. Most ismét utolérte a határidő, úgyhogy már magabiztosabban bánik a tologatással: a társasági adót egykulcsossá tevő adócsökkentést egészen 2020. január 1-jéig elhalasztotta.
De boldogok a pénzmosók, mert
a javaslat nagy kedvezményt ad azoknak, akik nem tudnak elszámolni azzal, honnan szerezték a pénzüket. Ugyanis kedvezőbbé teszi a külföldről hazahozott adózatlan jövedelmek felhasználását. Ez a Stabilitási Megatakarítási Számla szabályainak enyhítését jelenti. Az ellenzék által állami pénzmosodának nevezett konstrukció lényege, hogy bármelyik banknál nyitható ilyen számla, és azon legalább 5 millió forintot kell elhelyezni forintalapú állampapírban, és az adóhatóság nem kérdezi meg, hogy honnan van.
A most benyújtott változtatás szerint 2015. július 1-től könnyebben felhasználhatják a számlán elhelyezett pénzeket és csökken az ezzel járó adófizetési kötelezettség is.
A befektetés „feltörése” esetén - a hatályos szabályozás szerint - csak a 4. évet elérő befektetési időtartam esetén csökken a fizetési kötelezettség 16 százalék alá. Az új szabály szerint viszont, ha a pénzt 1 éven belül veszik ki az adó mértéke 20 százalék, de ha várnak vele 1 évet, utána már csak 10 százalék lesz. A törvényjavaslat indoklása nem is takargatja, hogy a cél az, hogy az adómérték csökkentésével ezek az összegek mielőbb bekapcsolódjanak „a gazdasági vérkeringésbe”. Az új szabályokat a 2015. július 1-jétől megnyitott számlák esetében kell majd alkalmazni, a korábbiakra az eddigi szabályok vonatkoznak, vagyis, ha 5 évig nem nyúlnak a pénzhez, nem kell adót fizetni utána.
Jövőre sem lesz szociális temetés
Eredetileg 2014 januárjától biztosította volna a kormány a szociális temetést. Ezt az eltemettetőnek kellene elvégeznie, de ingyenes lenne, ingyenes temetési helyen, és az állam biztosítaná a kellékeket. A kormány azonban most tovább hátrál, a hatálybalépés új időpontja 2017. január elseje a javaslat szerint.
Odavágnak egyet a nyilvánosságnak is
Varga Mihály javaslata tovább korlátozza a költségvetési tervezés és az államadósság-kezelés megismerhetőségét.
Az államháztartás finanszírozásával és az adósságkezeléssel kapcsolatos, stratégiai jelentőségű adatok részletei nem lesznek megismerhetőek addig az időpontig, amíg azok alapján finanszírozási ügylet várható. Varga javaslata azzal indokol, hogy ezzel a piac üzleti titoknak minősülő információ birtokába jutna, az államnak pedig érdeksérelemmel járna. Összevont tájékoztatás lesz továbbra is.
A módosítás emellett korlátozza azoknak a költségvetési tervezés során keletkezett adatoknak a nyilvánosságát is, amelyeket a kormány a költségvetésről szóló törvény Országgyűlés számára történő benyújtásakor nem hoz nyilvánosságra – írja a javaslat. Ezek a tervezés folyamata során keletkező háttérszámítások, tervezési adatok, „amelyek nyilvánosságra hozatala mind a külső befolyástól mentes tervezést, mind pedig az ország pénzügyi és gazdasági érdekeit veszélyeztetnék”, a javaslat szerint.
Felügyelőt küldhetnek az állami cégekre
A kormány a jövőben költségvetési felügyelőt jelölhet ki azokhoz állami cégekhez, amelyek költségvetési támogatásból megvalósuló nagy beruházási projekteket kezelnek. Az indoklás szerint azért, hogy a források felhasználásáról megbízható információt kapjon.
Könnyebben szerezhetik meg a személyes adatainkat
A javaslat enyhíti azokat a szabályokat, amelyek eddig védték a személyi adatainkat és lakcímünket, amikor az állami hatóságok hozzájuk akartak férni. Eddig egy hatóságnak külön kellett igényelnie, ha szüksége volt ezekre az adatokra, ezután viszont „valamennyi közhiteles hatósági nyilvántartást vezető szerv” valamennyi olyan adatot lekérhet a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból, amelyet törvény alapján egyébként is jogosult kezelni.
Hogy volt régen...?
