A héten elfogadott, új közbeszerzési törvény a kormány szerint megnehezíti a korrupció lehetőségét, míg a szakmai szervezetek állítják: inkább szélesebbre tárja a kaput – írja a vs.hu.
A parlament 112 igen szavazattal, 59 nem ellenében fogadta el kormányzati előterjesztésre az új közbeszerzési törvényt. A korábbi állapothoz képest rengeteg ponton módosult a jogszabály, így például belekerült, hogy a kormány egyedi esetekben teljesen felmentést adjon a közbeszerzési kötelezettség alól. Erre akkor van lehetőség, ha a beszerzés sajátosságai miatt a közbeszerzési eljárás alkalmazása nem szolgálná a közpénzek hatékony felhasználását.
A felmentés lehetőségét és a meglehetősen gumiszabálynak tetsző megfogalmazást a törvény előkészítése során számos szakmai szervezet bírálta. Azonban csupán annyit sikerült elérniük, hogy a kormányzat vállalta: minden év március 31-ig a Magyar Közlönyben nyilvánosságra hozza mindazon beruházásokat, amelyek során eltekintettek a közbeszerzéstől.
A módosított jogszabályban jelentősen megemelték a közbeszerzési értékküszöböt, vagyis azt a pénzmennyiséget, amely alatt nem kell pályáztatni egy árut vagy szolgáltatást. Százmillió helyett háromszázmillió forintban határozták meg azt az értékhatárt, amely felett az ajánlatkérőnek építési beruházás esetén a beszerzését meg kell hirdetnie, és 25 millió forintról 40 millió forintra nőtt az az összeghatár, amely felett a szervezetek bizonyos körének közbeszerzést kell kiírnia, ha a szolgáltatás megrendelést, az árubeszerzést vagy az építési beruházást állami szerv támogatja.
A törvény indoklásában jelezték, a jövő évi költségvetés módosításával emelkednek a nem közszolgáltató ajánlatkérőkre irányadó nemzeti közbeszerzési értékhatárok: árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén 8 millió forintról 15 millió forintra, építési beruházás esetén 15 millióról 25 millió forintra, szolgáltatási koncesszió esetén pedig 25 millió forintról 30 millió forintra.
A korrupciókutatással és prevencióval foglalkozóTransparency International (TI) a törvény módosításával kapcsolatban jelezte: nagymértékben megkönnyítheti, hogy a közpénzek átláthatatlanul kerüljenek haveri zsebekbe.
A közbeszerzési értékhatár növelésével kapcsolatban a TI megjegyezte: az alacsony értékű közbeszerzéseknél a legnagyobb a korrupció veszélye, ezen a területen a legátláthatatlanabbak a szerződések. A közpénzt költő szervezetek, például minisztériumok, állami vállalatok sokszor trükkös módon igyekeznek kijátszani a törvényeket, például feldarabolják a beszerzéseiket, csak hogy ne kelljen közbeszerzést lefolytatniuk.
Az értékhatár emelésével még egyszerűbb lesz kibújni a közbeszerzési kötelezettségek alól. Korrupciós szempontból ezért a TI kifejezetten veszélyesnek tartja a közbeszerzési eljárás nélkül elkölthető összegek ilyen mértékű emelését.
A TI szerint a közbeszerzési törvény átírása az eddigieknél is szélesebbre tárhatja a kaput a visszaélések előtt, mentesítené ugyanis az európai uniós vagy hazai költségvetési pénzekből gazdálkodó cégeket a közbeszerzési kötelezettség alól.
Jelenleg azok a vállalatok, amelyek legalább 25 millió forint összegű európai uniós vagy magyar állami támogatásban részesülnek, kötelesek közbeszerzést kiírni. A tervezett módosítás ezt az értékhatárt egyrészt felemeli 40 millió forintra, másrészt felhatalmazza a kormányt arra, hogy kérelemre, egyedi esetekben felmentést adjon e kötelesség alól. Magyarul: a kormány bármikor, akár mondvacsinált ürüggyel is felmentést adhat a közbeszerzések alól. Így a cégek, ahelyett, hogy nyílt versenyben keresnék a rájuk bízott közpénzek legolcsóbb felhasználási módját, inkább a kormány kegyeiért fognak versenyezni.
A TI szerint mindehhez képest már csak hab a tortán, hogy a „versenyélénkítés jegyében” a kormány 100 millió forintról 300 millió forintra emelné azt az értékhatárt, amely összegig hirdetmény, azaz nyílt verseny nélkül lehet közpénzből építési beruházásokat rendelni. A kormány a korrupcióval talán leginkább fertőzött építőiparban tehát tovább könnyítheti, hogy a közvagyon magánzsebekbe vándoroljon. Márpedig a hirdetmény nélküli közbeszerzések aránya – miként arra az Európai Bizottság legutóbbi országjelentése is rámutatott – már eddig is nálunk volt az egyik legmagasabb az Európai Unióban.
A TI szerint ezekre a módosítókra semmi szükség, hiszen átláthatóság helyett csak további korrupciós kockázatokat visznek a rendszerbe.
Hogy volt régen...?
