A pénzhiány miatt az összeomlás szélére került a hazai szelektív hulladékbegyűjtés, néhol pedig már az is csoda, hogy a házak elől egyáltalán elviszik a szemetet – írja a Népszabadság.
Magyarországon az összes lakossági hulladék kétharmada mindenfajta válogatás nélkül a lerakókra kerül. Ezzel az EU hulladékhasznosítási statisztikái szerint a hátsó harmadban, a volt kelet-európaiak között viszonylag előkelő helyen, de azért Szlovéniától és Észtországtól alaposan lemaradva foglalunk helyet. Az élen Németországot, Ausztriát és a skandináv országokat találjuk, a sor végén pedig Romániát és Máltát.
A hazai hulladékkezelési rendszer több sebből vérzik. Egyrészt a lakosság szelektálási kedvét csökkenti, hogy a házhoz jövő szolgáltatás elindításával párhuzamosan leépítették a gyűjtőszigeteket, pedig a ritkább hulladékfrakciók miatt (üveg) azokra is szükség volna, de a hulladékudvarok fenntartása is szükséges, hogy az elektronikai hulladék vagy a háztartási veszélyes hulladék (sütőolaj, festék, akkumulátor stb.) ne kerüljön csak úgy a kukákba és onnan a lerakókba vagy égetőkbe.
Mint a lap írja, a jól működő rendszerek mindig többeleműek, ez látszik abból is, hogy az EU statisztika élén álló gazdag országokban is ilyen működik hatékonyan.
Magyarországon viszont, az EU-ban – a maffia sújtotta Nápoly kivételével – példátlan módon teljes régiók hulladékkezelése került az összeomlás szélére, több helyen teljesen meg is szűnt a szelektált hulladék gyűjtőszigetes gyűjtése is.
A krízist az okozza, hogy miközben a hulladékkezelés lakossági költsége a rezsicsökkentés keretében mérséklődött, a regionális hulladékkezelő cégek költségei drasztikusan emelkedtek. Emiatt az ország összes kommunális szolgáltatója pénzügyi válságba csúszott, még a budapesti FKF-nek sem áll jól a szénája – írja a Népszabadság.
Az ágazatot kettős forráskivonás sújtja, mivel a kifejezetten hulladékgazdálkodási céllal kivetett közterhek jelentős része sem forog vissza a rendszerbe. A Népszabadság szakmai forrásokból származó adatai szerint például 2014-ben a termékdíjakból származó állami bevétel közel ötvenmilliárd forint volt, ám a költségvetés ebből alig 12 milliárd forintot fordított hulladékgazdálkodásra, a többit lenyelte.
Magyarország ellen időközben két európai uniós kötelezettségszegési eljárás is indult az EU-szabályokat sértő hulladékkezelési gyakorlat miatt. Ezek előbb-utóbb komoly pénzbüntetésbe fognak torkollni, ami ismét azt eredményezi majd, hogy az adófizető egyre többet kénytelen fizetni egy, az állam hibájából egyre alacsonyabb színvonalú és papíron egyre olcsóbb szolgáltatásért.
Hogy volt régen...?
