A közszférában és az állami vállalatoknál szinte biztosan nem okoz jövedelemcsökkenést a cafetéria rendszer átalakítása, mivel az állam akár SZÉP-kártyán, akár béresítve továbbra is garantálja a korábbi nettó jövedelmet – értesült a Magyar Idők. A cégeknek viszont nincs egységes álláspontja, ugyanakkor a szakszervezeti felmérések azt mutatják, aki már döntött, az a juttatások alapbéresítését választhatja, a kisebb adminisztrációs teher miatt.
Várhatóan SZÉP-kártyán, vagy akár felbruttósítva, beépítve az alapbérbe, de jövőre is megkapják a cafetéria rendszer átalakításában érintett munkavállalók a béren kívüli juttatásnak megfelelő jövedelmet úgy, hogy ne érje őket nettó jövedelemcsökkenés – értesült a Magyar Idők.
Az állami vállalatoknál, valamint a közszférában dolgozók kis része kap valamilyen cafetériát, ráadásul az éves adható keret legfeljebb 200 ezer forint, sokan pedig korábban sem kapták meg az éves keretet. A kormány álláspontja szerint a béren kívüli juttatások kedvezményes adóztatásának eltörlése az adórendszer egyszerűsítését szolgálja. A Pénzügyminisztérium korábban azt közölte, hogy a dolgozók munkáját bérrel és nem utalványokkal kell megbecsülni.
„Az eddigi tapasztalatok alapján a cégek jelentős része a korábbi juttatások alapbéresítését tervezi, mivel ez egyszerűsíti a belső adminisztrációt” – mondta László Zoltán, a Vasas Szakszervezetek alelnöke. Azt is közölte, hogy felmérést végeznek az elsősorban az ipar területein működő cégeknél, ahol jelen vannak, a válaszok nagyobb hányadára még várnak. Jellemzően a multik és a nagyvállalatok adnak jelenleg valamilyen béren kívüli juttatást, a kisebb cégek közül a háromszáz főnél kevesebbet foglalkoztatóknál nem jellemző a cafetéria.
Mind a jobb, mind az alacsonyabb keresetűeknél előfordul béren kívüli juttatás. Több cégvezető már jelezte, a megemelt adóterhet nem vállalják át, így a dolgozó nettó jövedelme a cafetériával akár csökkenhet is, ugyanakkor a válaszadók közül szintén sokan gondolják úgy, hogy kompenzálni kell a munkavállalót. László Zoltán figyelmeztetett, sok vállalat a szociális hozzájárulási adó csökkentéséből származó megtakarítást sem adta át a dolgozónak, ezek a cégek vélhetően a juttatások béresítése után fizetendő nagyobb közterhet sem kompenzálják, ugyanakkor ez a profitorientált magatartás nem segíti a dolgozóik megtartását. A szakszervezeti tisztségviselő hozzátette: még nagy a bizonytalanság, de az érdekképviseletek célja továbbra is az, ne érje nettó jövedelemveszteség a munkavállalókat.
Buzásné Putz Erzsébet, a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének (MTSZSZ) elnöke kérdésünkre elmondta: ma még nagyon bizonytalan a versenyszféra a rendszer átalakítása miatt szükséges lépésekkel kapcsolatban. A szakszervezet mindig is az alapbérek emelését szorgalmazta, de sok vállalatnál csak a kafetéria segítségével lehetett elérni, hogy nagyobb mértékben emelkedjenek a nettó keresetek. Az átalakítás ráadásul mindenkit eltérően érint: a nyugdíj előtt állók az alapbéresítéssel magasabb ellátást kapnának, mivel a bér a cafetériával ellentétben beleszámít a nyugdíjalapba.
Az étkezési utalványok megvonását ugyanakkor azonnal észrevenné a munkavállaló, de sok helyen olyan elemek közül lehetett választani, amelyre nem volt nagy szüksége a dolgozónak, így az alapbér emelése jobban érintené. Az MTSZSZ elnöke felidézte: az éves, kedvezményesen adható keret legfeljebb dolgozónként 450 ezer forint, ugyanakkor a legtöbb érintett ezt teljes egészében nem kapta meg. Buzásné Putz Erzsébet hozzátette: a tárgyalások során a szakszervezetek célja továbbra is a bérek jelentős emelése lesz úgy, hogy ne érje veszteség a munkavállalókat.
A szakszervezetek továbbra is tárgyalnának a kormánnyal a lakhatási, mobilitási, családtámogatási és öngondoskodási cafetériaelemek megtartásáról, még az adótörvények elfogadása előtt. Várhatóan a jövő héten tovább folytatódnak az egyeztetések a munkaadói és munkavállalói, valamint a kormányoldal között.
Hogy volt régen...?
