Ismertették az Átölel a Pilis-Dunakanyar Szövetség 2030-ig szóló, térségi fejlesztéspolitikai stratégiáját Visegrádon. A stratégiabemutatón a lakosság által legfontosabbnak ítélt négy témakör munkacsoportjának vezetői ismertették a fontosnak nevezett problémákat és megoldási javaslataikat.
A tavasszal létrejött Átölel a Pilis-Dunakanyar Szövetség alapítója, Vitályos Eszter országgyűlési képviselő, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára, aki a térség polgármesterei, önkormányzati képviselői és az érdeklődők előtt tartott előadást. Elmondta, hogy a 17 települést magában foglaló térséget mint egységet tartották szem előtt, és kérdőíves kutatás és 10 térségi, szakmai munkacsoport véleményezése nyomán alakították ki a stratégiát. Célja olyan összetartó közösség létrehozása és működtetése, amely egymást segítve képes előrevinni a térség ügyeit – emelte ki Vitályos Eszter, aki a Fidesz választókerületi elnöke is. Hozzátette: dinamikus stratégia készült, amely a „mit hogyan lehet megoldani” mentén gyorsan és hatékonyan tud reagálni a változó körülményekre, de figyeltek például a jó gyakorlatokra is.
A politikus egyebek mellett arról is beszélt, hogy a dokumentumban lehatárolják az önkormányzati feladatokat, térségi szemlélettel gondolkoznak és összhangra törekednek. Elmondta azt is, hogy a tavaly decemberben – több mint kétezer fő részvételével lezajlott – közvélemény-kutatás eredménye négy kiemelt témát mutatott: a válaszadók 86 százaléka szerint a közlekedésfejlesztés a legfontosabb témakör, ezt követte az egészségügy, a sport és életmód, majd az épített és természeti örökségvédelem. A kitöltők fontosnak találták a vállalkozásfejlesztést, a munkahelyteremtést, az oktatást és köznevelést, a kultúrát és turizmus, a helyi gazdálkodást, a szociális ellátást, valamint a nemzetiségi és a kis közösségek ügyét.
Miután Pest megye önálló régióvá vált, ezzel megszűnt az a hátrány, amit a Budapesttel való közös régiós helyzet okozott, s ami miatt az uniós támogatások nagy részétől elestek.
Az államtitkár a vállalkozásfejlesztés és munkahelyteremtés kapcsán fontosnak nevezte a folyamatos tájékoztatást az elérhető pályázatokról, elsősorban azokról az uniós forrásokról, amelyekből a korábbi években kimaradt a térség, például a GINOP-os felhívásokból; az oktatás és köznevelés témakörében egyebek mellett az agglomerációs kihívásokat említette, így például épületek felújítását, férőhelyek számának bővítését. A kultúra és turizmus kérdését érintve szintén a térségi szemléletet hangsúlyozta, amibe beletartozhat például, hogy az egyes települések saját, egyedi értékeiket mutassák meg.
A pénzügyi forrásokról szólva emlékeztetett: az elmúlt tíz évben mintegy 50 milliárd forint érkezett a térségbe. Hozzátette: 2021 és 2027 között a kilenc operatív program mindegyike rendelkezésre áll Pest megyében, de egyedi kormányzati támogatásokra is számítanak, illetve amennyiben a jelenlegi kormány marad, folytatódik a Magyar falu program, ami a térség 11 települését érinti.
A stratégiabemutatón a lakosság által legfontosabbnak ítélt négy témakör munkacsoportjának vezetői ismertették a fontosnak nevezett problémákat és megoldási javaslataikat.
(Emmi)
Hogy volt régen...?
