Akár egy egész térség közlekedésének újragondolása is kirakható egyetlen okos parkolásra ráépített modellből.
A tapasztalatok szerint az ötezer fősnél nagyobb városok tömegközlekedési koncepciójának legfontosabb tétele a Hol lehet parkolni? kérdése, de ez valójában része a Hogyan kezelje a település a rá terhelődő járműforgalmat témakörnek. A települések számára ugyanis kritikus ponttá a magángépjárművek komplex forgalomkezelése vált - magyarázta a T-Systems vezérigazgató-helyettese. Balogh Attila elárulta, az ugyan kérdéses, hogy lesz-e elegendő fizetőképes kereslet például arra, hogy egy alkalmazás valamilyen díjazás ellenében, valós időben szabad parkolóhelyre navigálja az autóst (akár például egy Waze típusú közlekedési szoftver részeként), de az már nem, hogy egy ilyen alkalmazás a szenzoros, digitális adatrögzítésnek köszönhetően jó néhány egyéb döntés előkészítésében is a felhasználó és a városvezetés kedvére is tehet.
Egy ilyen adatokra támaszkodó algoritmus például elárulhatja, hol volna érdemes lakóház építése helyett parkolóházat, p+r parkolót építeni, illetve: mely zónákból hová, hogyan lehetne átirányítani a forgalmat. A parkolási információkból tehát elkezdhető a valódi forgalomoptimalizálás tervezése. Ezen az úton jár Kecskemét, Debrecen önkormányzata is, ahol a 2030-as városfejlesztési koncepciók kiemelt tétele a városi közlekedés teljes újratervezése. Az okos városok dömpingje azonban egyelőre elmarad. Mindenki azt keresi, hogy a lefejleszthető szolgáltatási elemeket hogyan, kinél lehet pénzre váltani. Balogh Attila szerint Magyarországon az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy kizárólag a végfelhasználóra nem lehet terhelni a költségeket.
Hogy volt régen...?
