Az egy évvel korábbihoz képest 1,2 százalékponttal csökkent a munkanélküliek száma, így most 6,9 százalékon áll a mutató. Igaz, a munkanélküliek 48,5 százaléka már legalább egy éve nem talált állást, a munkanélküliség átlagos időtartama pedig 19 hónaposra nőtt – írja a Világgazdaság.
Április–júniusban a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 49 ezer fővel, 310 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,2 százalékponttal, 6,9 százalékra csökkent - közölte a KSH. A 15–74 éves munkanélküli férfiak száma 28 ezer fővel, 164 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 1,3 százalékponttal, 6,7 százalékra csökkent. A munkanélküli nők száma 21 ezer fővel, 147 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 1,1 százalékponttal, 7,1 százalékra mérséklődött.
A foglalkoztatottak létszáma 3,1 százalékkal magasabb, 4 millió 201 ezer fő volt. Közülük 4 millió 167 ezren tartoztak a 15–64 évesek korcsoportjába, foglalkoztatási arányuk 2,5 százalékponttal, 63,8 százalékra emelkedett.
A 15–24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 2,9 százalékponttal, 17,8 százalékra csökkent, jóllehet a munkanélküliek közel egyötöde továbbra is ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 évesek, azaz a legjobb munkavállalási korúak és az 55–64 évesek munkanélküliségi rátája is csökkent, előbbieké 1,1 százalékponttal, 6,1 százalékra, utóbbiaké 1,0 százalékponttal, 5,8 százalékra.
A munkanélküliség átlagos időtartama 18,5 hónapról 19,0 hónapra változott; a munkanélküliek 48,5 százaléka legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít.
A munkanélküliség mind a hét régióban csökkent. A Nyugat-Dunántúlon 1,2 százalékponttal alacsonyabb, 3,6 százalékos volt a ráta, míg az Észak-Alföldön a javulás ellenére is 11,2 százalékos a munkanélküliség. Így a legjobb és a legrosszabb mutatóval rendelkező régió közötti különbség 7,6 százalékpont. A foglalkoztatási ráta Közép-Magyarországon és Nyugat-, illetve a Közép-Dunántúlon volt a legmagasabb (mindhárom régió esetében meghaladta a 67 százalékot), az Észak-Alföldön pedig a legalacsonyabb (58,6 százalék).
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint június végére a nyilvántartott álláskeresők létszáma 16,3 százalékkal, 367 ezer főre csökkent.
A 20–64 éves korcsoport esetében – mely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 2,4 százalékponttal, 68,7 százalékra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalék célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 75,7, a nőknél 62,0 százalék.
A foglalkoztatás szintje a 15–64 évesek körében valamennyi régióban emelkedett, a legjelentősebben – 4,6 százalékponttal – Észak-Magyarországon.
Oszlay András, a Takarékbank osztályvezető elemzője úgy kommentálta az adatokat: a 176 ezer fős növekedésből 45 ezer köthető a közfoglalkoztatás bővüléséhez, 13 ezer pedig a hivatalos megfogalmazással külföldi telephelyen dolgozók számának növekedéséhez. A 15-74 éves korú népességen belül ez 55,7 százalékos foglalkoztatási rátát jelent, ami az egy évvel korábbinál közel 2 százalékponttal magasabb. Az alkalmazottak körében valamelyest erőteljesebb volt a meghatározott időre szóló szerződés keretében foglalkoztatottak számának növekedése, ami a szezonális munkahelyek bővülésének normális velejárója. 7 százalék alatti értéket egyébként utoljára 2005 februárjában tartott nyilván a KSH. A legutóbbi vállalati felmérések és konjunktúraindexek alapján a legtöbb szektorban a foglalkoztatási szándék növekvőben van, ezért az év folyamán a normális szezonalitást meghaladó további javulásra számítanak a munkaerő-piaci mutatókban - véli az elemző. A munkanélküliségi ráta stabilizálódik 7 százalék alatt: a harmadik negyedévben akár 6,2 százalékig is csökkenhet és a negyedik negyedévben még nem kezd érdemi növekedésbe. Az év egészében pedig 6,8 százalékos lehet a tavalyi 7,7 százalékot követően.
Hogy volt régen...?
