A javuló kilátások ellenére Magyarország még mindig lemaradó a régiós versenyben – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója a Világgazdaság Átrendeződik a magyar kiskereskedelem? című konferenciáján, amelyről a Világgazdaság irt ismertetést.
Lassacskán már Romániával kell foglalkozni, mint legfőbb versenytárssal, és a hátunk mögé kell nézni, nehogy az történjen, mint Szlovákiával vagy Lengyelországgal, mert most már mi nézzük az ő hátukat. Az elmúlt tíz évben és az elmúlt öt évben is gyengébben teljesítünk a régióban – hangsúlyozta Palócz Éva.
A világgazdasági válság után jött még egy kedvezőtlen év. „A 2012-es év nehéz volt egész Európa számára, de a régióban magyar gazdaságot viselte meg leginkább, ami nem csak az egykulcsos adóval, hanem az adójóváírás drasztikus kivezetésével is összefügg” - monda Palócz Éva. Kiemelte: amit elvettek a szegényektől, azt a gazdagoknak adták oda, akik viszont nem növelték jelentősen fogyasztásukat.
Magyarországon az egy főre jutó GDP ugyan emelkedett az elmúlt tizenöt évben, ugyanakkor Lengyelország és Észtország sokkal kedvezőtlenebb szintről indult, és mostanra jobban állnak nálunk. „Lengyelország idén meg fog előzni minket, ez már biztos, mert gyorsabban növekszik a gazdaságuk” - emelte ki a Kopint-Tárki vezérigazgatója.
A magyar gazdaság évtizedes lemaradása részben annak az eredménye, hogy a háztartások fogyasztása nagyon gyenge volt. „Tavaly a háztartások fogyasztásának volumene a 2003-assal egyezett meg. Több mint tíz évet veszítettünk el. Még több éven keresztül 2-3 százalékkal kellene nőnie a háztartások fogyasztásának, hogy a válság előtti szintet elérjük” - emelte ki Palócz Éva, hozzátéve, hogy az összes versenytársunk sokkal jobb eredményt mutatott fel az elmúlt években.
Szerinte némi optimizmusra ad okot, hogy a fogyasztás az elmúlt másfél évben megindult, és jövőre is 3 százalékkal növekedhet a Kopint-Tárki szerint. A bértömeg jelentősen nőtt 2013-ban és 2014-ben, ugyanakkor sokan a megtakarításaikat növelték vagy az emelkedő hiteltörlesztésre fordítottak több pénzt, ráadásul az egyenlőtlenségek is negatívan hatottak a fogyasztásra – sorolta a kutató.
Ráadásul a gazdaságpolitika továbbra is bizonytalanságot jelent. „Nincs olyan, hogy a kormány ne venne el valakitől vagy ne osztana újra piacokat, és ne keverné újra a kártyákat” - emelte ki Palócz Éva. „Felépített vállalati stratégiákat döntenek romba, így rengeteg bizonytalanság van, ami érződik abban is, hogy nem megy le a hossz távú állampapírok hozama” - mutatott rá. A tízéves kötvények hozamának azonban csökkennie kellene, mert a magyar állam a GDP 4 százalékát költi kamatkiadásra évente, ami megegyezik azzal, amit oktatásra fordítanak.
Hogy volt régen...?
