A foglalkoztatottak száma 4 millió 15 ezer volt a tavalyi negyedik negyedévben, 107 ezerrel több, mint egy évvel azelőtt - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. A Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára szerint a bővülés döntően a versenyszférában létrejött munkahelyeknek köszönhető. Az MTI által megkérdezett elemzők a munkanélküliségi ráta csökkenését várják.
A foglalkoztatottak száma az előző három hónapban, szeptember-novemberben lépte át a négymilliót, és 87 ezerrel nőtt egy év alatt. A tavalyi év egészében a foglalkoztatottak éves átlagos száma 3 millió 938 ezer volt, 61 ezerrel több, mint 2012-ben. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 2013 átlagában 58,4 százalék volt, ez 1,2 százalékponttal magasabb az előző évhez viszonyítva.
A negyedik negyedévi 4 millió 15 ezres létszám 2,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket. A növekedés egyrészt a közfoglalkoztatás 70 ezres bővüléséből adódott, de a nem támogatott munkahelyeken foglalkoztatottak száma is nőtt mind a belföldi, mind a külföldi telephelyeken, együttesen 37 ezerrel - közölte a KSH. A Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára, Czomba Sándor a közelmúltban azt mondta, hogy az elmúlt három és fél évben a bővülésből 50 ezret adott a migráció, a korábbi éveknél 90 ezerrel több embert vontak be a közfoglalkoztatási programokba, és több mint 100 ezer ember a versenyszférában talált munkát.
A KSH adatai szerint a legjobb munkavállalási korú, 25-54 éves és az 55-64 éves foglalkoztatottak száma is nőtt, előbbiek foglalkoztatási rátája 1,8 százalékponttal 76,8 százalékra, utóbbiaké 2,2 százalékponttal 39,4 százalékra javult. A 2013. október-decemberi adatok szerint a 15-64 éves korosztályt 59,7 százalékos foglalkoztatási ráta jellemezte, 1,9 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. A korosztályban foglalkoztatottak száma 3 millió 982 ezer volt, 108 ezerrel több, mint az előző év utolsó negyedében. A 15-64 éves férfiak közül 2 millió 152 ezren voltak foglalkoztatottak, foglalkoztatási rátájuk 2,3 százalékponttal 65,7 százalékra nőtt. A 15-64 éves foglalkoztatott nők száma 1 millió 830 ezer fő volt, esetükben a foglalkoztatási ráta értéke 1,5 százalékponttal 53,9 százalékra emelkedett.
Valamennyi régióban nőtt a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája. A tavalyi negyedik negyedévében a munkaerő-piaci szempontból legkedvezőtlenebb helyzetben lévő Észak-Magyarország foglalkoztatási rátája emelkedett a legjelentősebben, 4,2 százalékponttal 2012 azonos időszakához viszonyítva, de a térséget még így is alacsony szintű, 53,8 százalékos foglalkoztatás jellemezte - közölte a KSH. A foglalkoztatási ráta Nyugat-Dunántúlon és Közép-Magyarországon volt a legmagasabb, 63,8, illetve 63,3 százalék.
Czomba Sándor szerint a következő időszak legfontosabb célja, hogy 2010 és 2020 között 1 millió új munkahely jöjjön létre. Az Európai Unió a 20-64 éves korosztályban 75 százalékos foglalkoztatási szintet vár el a tagállamoktól, a magyarországi munkahelyek ilyen növekedésével elérhető ez az arány. Fontosnak nevezte, hogy a versenyszféra még nagyobb arányban tudja növelni a foglalkoztatást, a munkanélküliséget pedig az év valamennyi időszakában sikerüljön 10 százalék alatt tartani. 2014 és 2020 között az európai uniós források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre, ennek egy részét munkahelyteremtésre fordítják. A rendelkezésre álló 7 ezer milliárd forintból a közép- és kisvállalkozói szektornak juttatott támogatással együtt 1200 milliárd forintot terveznek kifejezetten munkahelyteremtésre, foglalkoztatás bővítésre, ez a korábbi időszakhoz képest lényeges emelkedés.
Az Erste Bank elemzője, Nyeste Orsolya szerint a munkanélküliségi adatok illeszkednek az előző hónapok trendjébe, folyamatosan csökkenő pályán van a mutató. A téli közmunkák elindulása azonban erősen látszik a statisztikákon, mind a munkanélküliséget, mind a foglalkoztatást tekintve. Viszont a magánszférában is elkezdődött a foglalkoztatottság bővülése. Nyeste Orsolya szerint a gazdasági növekedéssel összefüggésben valószínű a foglalkoztatottság további lassú növekedése a versenyszférában, de az újabb közmunkaprogramok a kormányzati döntésektől függnek majd, ez bizonytalanságot jelent az idei munkanélküliségi ráta előrejelzésénél.
A Magyar Takarékszövetkezeti Bank senior elemzője, Suppan Gergely, a rámutatott: a rendszerváltás óta nem volt példa arra, hogy egy év alatt csaknem 107 ezerrel nőtt a foglalkoztatás. Ez túlnyomó részben a téli közmunkaprogramok által létrejött 70 ezres növekedésnek köszönhető, de 37 ezerrel bővült a nem támogatott belföldi és külföldi telephelyeken dolgozók létszáma is. Szerinte szezonális hatások, valamint a téli közmunkaprogram kifutásával a foglalkoztatottak száma ismét visszaeshet 4 millió alá, de a gazdaság várható élénkülésével az év második felében már tartósan 4 millió felett alakulhat a foglalkoztatás. A tavaszi hónapokban ugyan 10 százalék közelébe emelkedhet a munkanélküliségi ráta, az év második felében azonban 10 százalék alatt stabilizálódhat, így idén átlagosan 9,7 százalék lehet
Az ING Bank vezető elemzője, Balatoni András szintén úgy látja, hogy a közfoglalkoztatási program jelentős bővülése érdemben átrajzolja a statisztikákat. Igaz ugyan, mégis hamis képet fest a hazai munkaerőpiacról az, hogy soha nem látott szinten van a foglalkoztatás, és meredeken csökken a munkanélküliség. Kedvezőnek tartja, hogy a foglalkoztatásban a külföldön dolgozókon és a közmunkásokon túl is látható némi növekedés, ez a bővülés azonban szerinte sokkal lassabb és kisebb mértékű. A hazai vállalatoknál foglalkoztatott munkaerő emelkedése mellett az újonnan kiírt üres, nem támogatott álláshelyek száma is csaknem 30 százalékkal nőtt 2012 decemberéhez képest - hangsúlyozta.
Hogy volt régen...?
