Erősödött az országon belüli vándorlás az elmúlt öt évben, elsősorban az országos átlagnál magasabb munkanélküliségű térségekből a szakemberhiányban érintett dunántúli megyék felé. Az adatok szerint ugyanakkor nem kell attól tartani, hogy az ország bizonyos részei elnéptelenednek, ráadásul a szuburbanizáció felerősödése miatt ez a veszély nem fenyegeti a vidéki városokat, a falvakat és községeket sem.
Hazánk régiónként eltérő gazdasági, munkanélküliségi mutatói befolyásolják az országon belüli vándorlást, amely 2012 óta jelentősen felerősödött, tavaly csaknem 573 ezren éltek korábbi otthonuktól eltérő régióban – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tanulmányából, amely a 2012 és 2017 közötti időszakban vizsgálja a lakosság mobilitását. A belföldi vándorlás ugyanakkor tavaly már némileg lelassult.
A lakossági mobilitáshoz elsősorban a munkaerőpiaci helyzet járult hozzá, amely szorosan összefügg a régiók eltérő gazdasági mutatóival is. A legtöbben az észak-alföldi, az észak-magyarországi, a dél-alföldi és a dél-dunántúli régiókat hagyták el, céljuk jellemzően a Dunántúl munkaerőhiánnyal küzdő megyéi. Az érintettek több mint fele vélhetően átmenetileg, munkavállalási céllal költözött az ország más részeire, mivel kevesebben vannak azok, akik felszámolták korábbi életüket.
Az elvándorlásban érintett régiókban jóval az országos átlag felett vannak a munkanélküliségi mutatók, tavaly az Észak-Alföldön több mint háromszorosa volt az állástalanok aránya a legjobb adatokkal rendelkező közép-dunántúli régióhoz képest. Az említett térségek gazdasági növekedése is jelentősen elmarad az országos átlagtól. A tendencia ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az ország bizonyos régiói elnéptelenednek, mivel az északi és dél-dunántúli megyékbe az elvándorlással párhuzamosan, kisebb mértékben ugyan, de újonnan odaköltözőkre is számítanak.
Az elvándorlók elsősorban a szomszédos, fejlettebb megyék felé orientálódnak, ám a keleti és a nyugati országrészek közötti lakosságcsere egyértelműen megfigyelhető. A KSH összegzése szerint jellemzően Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas és Veszprém megyékbe érkeznek Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékből.
Jelentős változás, hogy ismét felerősödött a szuburbanizáció, Budapestről a 2012 óta tartó időszakban rengetegen költöztek Pest megyébe, tehát az agglomeráció településeire. A városokból a közeli településekre költözők az ország minden részén megjelentek, ők jellemzően ingáznak a munkahelyükre. Az adatok nem igazolják, hogy a falvak, községek döntő része elnéptelenedne.
(Magyar Idők)
Hogy volt régen...?
