Meglehetősen egy irányba húznak az Európai Unió fejlesztési pénzeinek haszonélvezői a most induló költségvetési szakaszban, szinte mindenki az infrastruktúrára költi a legtöbbet. Magyarország ezzel szemben saját úton jár, nálunk prioritás a foglalkoztatás és a munkaerőpiac – írja a Napi Gazdaság.
A visegrádi országokkal összevetve Magyarország több szempontból is kilóg sorból a 2014–2020-as időszakra vonatkozó terveivel az uniós pénzek felhasználásában – hívja fel a figyelmet a Magyar Fejlesztési Bank kiadványa.
A visegrádiakkal együtt a fejlesztési pénzekből részesülő 11 ország közül hétben a közlekedési és energiahálózatok fejlesztésére fókuszál a támogatások legnagyobb hányada (17,3-31,3 százalék), valamint jellemző a környezeti és erőforrás-hatékonysághoz kapcsolódó, illetve a kutatási, fejlesztési és innovációs projektek finanszírozása. Lengyelország, Csehország és Szlovákia is a közép-kelet-európai trendeknek megfelelően használja fel uniós forrásait. Ezzel szemben Magyarország a relatíve sűrű autópálya-hálózata révén közlekedési célokra viszonylag kisebb arányban, 10 százalékban szán brüsszeli forrást.
Hazánk elsődlegesen a foglalkoztatásra és a munkaerőpiacra koncentrál 16 százalékkal, de a prioritások között kap helyet a kis- és középvállalkozások versenyképességének támogatása is 10,3 százalékkal, valamint különböző környezeti célkitűzések 11,9 százalékkal. A közigazgatás fejlesztésére fordítjuk a büdzsé 3,4 százalékát, míg a másik három állam 0,2-2,0 százalékot.
Szintén speciálisak a hazai célok között – és akár a hazai versenyképesség régión belüli lemaradásához is vezethet –, hogy az információs és kommunikációs technológiákra a keret 3,4 százaléka jut, míg Prága, Pozsony és Varsó 4,1-5,9 százalékot irányoz elő, továbbá Magyarországon a büdzsének csupán 10,6 százaléka van betervezve kutatási és fejlesztetési célokra, a régiós versenytársak 11,2-13,1 százalékával szemben. Technikai segítségnyújtásra Magyarország 1 százalékot tervezett, ami optimizmust sugall a források megfelelő arányú lehívását illetően, mivel a lengyel, cseh és szlovák kormány 3,4-4,0 százalékot szán erre.
A 2007–2013-as költségvetési periódust követő időszakban módosult a tagállamok közösségi támogatása. A közép-kelet-európai és a balti térségben a jelenlegi hétéves periódusban hét tagállam támogatása emelkedett, négyé pedig visszaesett 2007–2013-hoz képest. A legnagyobb arányú, 25 százalékos csökkenés Szlovéniát érinti, míg összegszerűen a legnagyobb visszaesés a közép-kelet-európai régióban Csehországot sújtja.
Abszolút értékben a legnagyobb forrásnövekedés Lengyelországban volt, plusz 10,4 milliárd euróval, valamint Horvátországban, 8,6 milliárd euróval. Az arányokat tekintve a legnagyobban növekmény Szlovákiában volt, 21,7 százalékkal és Romániában, 19,7 százalékkal. Hazánk a 2014-ben kezdődött hétéves időszakban a megelőző periódushoz képest 3 milliárd euróval, 12,1 százalékkal kevesebb, összesen 21,9 milliárd euró uniós forrásban részesül az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Kohéziós Alapból és az Európai Szociális Alapból.
Hogy volt régen...?
