Februárban ismét emelkedett a költségvetési szervek tartozásállománya - közölte a Magyar Államkincstár. Egy hónap alatt 3,7 milliárd forinttal 65,9 milliárd forintra hízott az állami szervek adóssága. Ekkora növekedésre a februári hónapokban még nem volt példa az általunk vezetett adatokban. A tartozás növekedéséért szinte teljes egészében az Emberi Erőforrás Minisztérium felelős, amit nagyrészt Klebersberg Intézményfenntartó Központ okozott - írja a portfolio.hu.
A kincstári költségvetéssel rendelkező, központi költségvetési szervek és a TB alapok együttes tartozásállománya 2013. február végén 65,9 milliárd forint volt. Egy hónap alatt ez 3,7 milliárd forintos adósságnövekedésnek felel meg - olvasható a MÁK legfrissebb tájékoztatásában. Ekkora második havi növekedésre még nem volt példa az 1997 óta rendelkezésre álló adatok szerint. Csak 2007-ben volt egy hasonló mértékű, 3,2 milliárdos tartozásnövekedés.Az egy évvel ezelőtti adósságállományhoz viszonyítva 40%-os növekedés következett be (elsősorban az intézmények állami átvétele miatt).
Kinek mennyivel?
Az összes adósságon belül az állammal szemben fennálló tartozás (pl: központosított bevétel, központi költségvetést, irányító szervet megillető bevétel, állammal szembeni adótartozás) 9,1 milliárd forint, amelynek legnagyobb hányada - 79,8%-a, 7,3 milliárd forint - változatlanul a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál jelentkezik - részletezi az államkincstár.
Az adatokból az is kiderül, hogy az egyéb tartozásállomány február végén 56,7 milliárd forintra rúgott. Ezen belül az államháztartáson belülre fennálló tartozás 5 milliárd forint, amelyből 2 milliárd forint önkormányzati költségvetési szervvel, 2,5 milliárd forint központi költségvetési szervvel szemben keletkezett tartozás. Az államháztartáson kívüli szervezetekkel szembeni tartozás 51,4 milliárd forintos összegéből meghatározó hányadot képvisel az áruszállítás kifizetetlen ellenértéke (37,4 milliárd), valamint a közüzemi szolgáltatók felé fennálló tartozás (8,3 milliád).
A legnagyobb adósok
A minisztériumok között továbbra is az Emberi Erőforrások Minisztériuma a legnagyobb adós. Februárban 53,4 milliárd forintnál állt a tartozásállománya, egy hónap alatt 3,5 milliárddal nőtt az adósság. A 3,5 milliárdos tartozásnövekedésből 1,4 milliárd forintnyi növekedést a Klebersberg Intézményfenntartó Központ magyaráz. "Az intézmény tartozásának jelentős része valójában már január hóban is fennállt, de az intézmény határidőn túli adatszolgáltatása miatt ennek összege nem szerepelt az előző havi kimutatásban" - mutat rá a MÁK.
A MÁK tájékoztatója azt is megjegyzi, hogy az EMMI-nél keletkezett adósság túlnyomó része, 48,1 milliárd forint az államháztartáson kívüli szerv felé fennálló tartozás. A fejezet teljes tartozásállományából a gyógyító-megelőző ellátást végző szakintézeteké 31,7 milliárd, az egyetemek, főiskolák tartozása 15,4 milliárd, ez utóbbin belül a betegellátást is végző négy egyetem adóssága 7,7 milliárd - sorolja a kincstár.
Két hete látott napvilágot az a hír, hogy főszabályként Magyarországon is 30 napon belül ki kell fizetniük március 16-tól az állami szerveknek a vállalkozásokat az általuk elvégzett munkáért és szolgáltatásért. Különben utóbbiak automatikusan 8 százalékos kamatot számolhatnak fel a határidő túllépéséért.
Az irányelv értelmében az állami szerveknek maximum 30 napon belül rendezniük kell a kis- és középvállalkozásokkal szemben fennálló tartozásukat, ellenkező esetben a teljesítést végző cégnek automatikusan 8 százalékos kamat jár a határidő túllépéséért. A határidő kivételes és jól meghatározott esetekben 60 napra meghosszabbítható.
Üzleti partnerek esetében 60 napos fizetési határidőt hagy az új uniós jogszabály.
A Magyar Államkincstár február végi adatai szerint a költségvetési szervek tartozásállománya a 60 napon túli tartományban 24 milliárd forintra rúgott.
Hogy volt régen...?
