Bemutatták a magyar kormányzati folyamatokat értékelő legfrissebb Jó Állam Jelentést szerdán Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A most elkészített jelentés a harmadik a sorban, olyan visszajelzés, amely tükröt szeretne mutatni a kormányzat számára.
A most harmadik alkalommal készített jelentésnél némileg változtattak az eddigi indikátorokon, hogy azok minél jobban mutassák be a társadalmi folyamatokat: a 150 mutatószám alapján készült jelentés 57 esetben mutat javulást, 65 esetben szinten maradást, míg 28 indikátornál mértek romlást – mondta köszöntőjében a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) rektora, Patyi András. A jelentés az igazság bemutatására törekszik, akár kritikusan is, hogy valószerű képet mutassanak a magyar kormányzatról - folytatta a rektor, hozzátéve: egy ambiciózus kormányzatnak szüksége van olyan visszajelzésre, értékelésre, amely nem arra törekszik, hogy manipulatív adatokkal vagy „helyes adatból levont manipulatív következtetésekkel” a politikai ítéletet segítse, hanem „igaz, érthető és értelmes legyen”. Patyi András felidézte, 2013-ban döntötték el, hogy megalakítják a Jó Állam Kutatóműhelyt, amely megalapozza a kormányzati munka és teljesítményindex tudományos hátterét.
A jelentés tükröt szeretne mutatni a kormányzat számára – mondta a rektor –, de ez akkor nyer igazán értelmet, ha azok is hisznek benne, akikről szól. Kitért arra, az előző jelentéseket a kormány is megtárgyalta, s korábban erről Orbán Viktor kormányfő úgy vélekedett, az, hogy egy ilyen jelentés elkészülhetett, mutatja, hogy az NKE-n milyen színvonalú munka folyik, s ez is alátámasztja az NKE létrehozásának indokoltságát. Patyi András elmondta: a most harmadik alkalommal elkészített jelentést kedden az Államreform Bizottság megtárgyalta, és elfogadta. Megjegyezte, nem tudja, milyen fogadtatása lesz, mi lesz a jelentés sorsa, de céljuk, hogy mindenkihez jusson el, akiről szól, akinek a munkáját segítheti.
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke elmondta, a Jó Állam Jelentés hat hatásterületen végzett mérést a kormányzati teljesítményről:
- a biztonság és bizalom a kormányzatban,
- közösségi jólét,
- pénzügyi stabilitás és gazdasági versenyképesség,
- fenntarthatóság,
- demokrácia,
- hatékony közigazgatás.
A KT elnöke üdvözölte a jelentés újításait, egyes mutatók cseréjét: az új jelentésben markánsabban jelenik meg a lakossági vélemény, nemcsak országos, hanem területi dimenziókkal is számol, s a nemzetközi összehasonlíthatóság is markánsabban megjelenik benne.
Azt is elmondta, hogy „optimista várakozás” jellemző a kormányzatba vetett bizalom területén. Az eredmények szerint a lakosság elégedettebb az oktatással, mint az egészségügyi ellátással, de a jelentésből kiderül az is, hogy ezeken a területeken „szerényebbnek” érzékelik az állami felelősségvállalást. Kovács Árpád kitért arra is, hogy a 2017-es jelentés szerint a magyarok „inkább nem bíznak a jogrendszerben”. Ennek kapcsán viszont megjegyezte, hogy a kutatásban további fejlesztésekre lenne szükség. Úgy vélekedett, a 0-10-es skála nem mindenhol alkalmas az elemzésre, egyes kérdésekben inkább az okok feltárására lenne szükség. A közösségi jólét vizsgálatánál arra is felhívta a figyelmet, hogy az eredmények csak a kormányzat szempontjából minősítenek, de az nem derül ki, hogy az emberek tesznek-e valamit helyzetük javításáért, részt vesznek-e például valamilyen átképzésben. Mint fogalmazott, a „gondoskodó állam nem egyenlő az atyáskodó állammal”. Kovács Árpád mint az Államreform Bizottság tagja, mindhárom jelentést ismeri, s úgy véli, a kitűzött feladatot egyre magasabb színvonalon teljesítik. Egy olyan kutatási, mérési rendszert építettek ki a kormányzati hatékonyság érvényesüléséről, amelyben azt is jelezni tudják, hogy mely képességek járulnak hozzá leginkább a kormányzati célok megvalósításához, s mely területeken van még tennivaló.
A kutatások vezetője, Kaiser Tamás előadásában közölte: a 2017-es jelentésnél 32 indikátor változott. Kiemelte a többi közt, hogy az idén a digitális transzformáció, a versenyképesség, az innováció kérdésköre és a megújuló energiaforrások helyzete is nagyobb teret kapott. Az NKE Államkutatási és Fejlesztési Intézetének (NKE ÁKFI) koordinálásával készített, harmadik Jó Állam Jelentés kutatási eredményeit a Jó állam szakmai napok 2017 című kétnapos tudományos konferencián mutatják be szakértők.
Hogy volt régen...?
