Míg a hazai erőművi termelés egy évtized alatt közel negyedével zuhant Magyarországon, a villamosenergia-fogyasztás és az import nőtt. A termelés visszaesése jelentős részben az erőművi termelő apacitás zsugorodásának a következménye, és bár e téren 2015-2016-tól minimális javulás látszik, ez jórészt csak a fotovoltaikus naperőműveknek köszönhető. A trend idén is folytatódott: 2019 első felében mindössze hat hónap alatt megdőlt a 2018-as év hatalmas rekordja is. A naperőművek időjárásfüggő termelése miatt azonban míg bruttó beépített teljesítőképességük 2018 végére a teljes hazai erőműpark mintegy nyolc százalékát tette ki, addig bruttó villamosenergia-termelésük a teljes hazai termelésnek mindössze nem egészen másfél százalékát adta.
Három évnyi növekedés után ismét csökkent a hazai erőművek által termelt villamos energia mennyisége 2018-ban - derül ki a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító napokban publikált új jelentéséből. A csökkenés mértéke a megelőző, 2017-es évhez képest mintegy 3 százalékos, ha azonban az elmúlt évtized tendenciáját nézzük, megállapítható, hogy 2008 óta több mint 22 százalékkal zuhant Magyarország saját áramtermelése, körülbelül 40 terawattóráról (TWh) mintegy 31 TWh-ra. Az ország teljes fogyasztása (bruttó villamosenergia-felhasználása) közben emelkedett, és tavaly meghaladta a 45,4 TWh-t. Ez az előző évhez képest 1 százaléknál kisebb növekedést jelent, és ugyan 2008-hoz képest is csak 3 százalék körüli a bővülés, ám érdemes figyelembe venni azt is, hogy a gazdasági válság miatt az elmúlt évtizedben kétszer is visszaesett a fogyasztás. 2014 óta a gazdasági növekedés hajtotta fogyasztásnövekedés töretlen, így annak mértéke az elmúlt öt évben már 7 százalék körüli.
Hogy volt régen...?
