Az ezredforduló után évente átlagosan 24 ezren költöztek Budapestről az agglomerációba, miközben a környező településekről évi 14 ezer költöztek a fővárosba – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből. Ezek a számok is jelezték, hogy az utóbbi évtizedben felerősödött a főváros és agglomerációja közötti migráció – írja a Világgazdaság online.
A népszámlálás adatai szerint 2001 és 2011 között Budapestről az agglomerációba távozott 137 ezer fő, miközben a budapesti agglomerációból a fővárosba költözők száma 47 ezer volt.
Az ezredforduló után felgyorsult a népesség kiáramlása a környező területekre, majd a 2008 után bekövetkező válság ezt a szuburbanizációs folyamatot megtörte. Ezután a kiköltözők száma gyorsan csökkent, miközben az agglomerációból Budapest felé irányuló költözések száma növekedésnek indult. Bár az időszak végére minimálisra csökkent, végig fennmaradt az agglomeráció vándorlási többlete Budapesttel szemben.
A KSH szerint kimutatható a 2002-ben bevezetett támogatott lakáshitelezés hatása csakúgy, mint később a devizahitelezés által generált piaci fellendülésé, majd a lakáspiaci válságé. (A lakáspiaci konjunktúrának meghatározó szerepe volt abban, hogy a lakosság gyorsuló ütemben hagyta el a fővárost 2001 után.)
A 2003-as első megugrás a kivánsorlásban a támogatott lakáshitelezéshez köthető, majd az ezt követő nagyobb fellendülés a devizahitelezés kibővülésének idejére esik. A kiköltözés trendje hirtelen megfordult a 2008-as válság után, miközben a Budapest felé irányuló költözések száma az utolsó években tartósan emelkedett.
Erős területi kapcsolat mutatható ki a peremkerületek és a szomszédos agglomerációs szektorok között. Kiemelkedő jelentősége van vándorlási szempontból Érdnek, Szigetszentmiklósnak és Dunakeszinek, ahol nagyarányú lakásépítés zajlott, olcsó társasházi lakásokat kínálva a kiköltözőknek.
A fővárost elhagyók többsége családos, házas, 30 év feletti, míg a Budapestre költözők között felülreprezentáltak a fiatalabb, egyszemélyes háztartások. A költözések jellemző iránya eltérő a családi életciklus különböző szakaszaiban. A fiatal egyedülállók, a tanulmányokat folytatók jellemzően a főváros felé, a családok pedig az ellenkező irányba mozognak. Bár az idősebbek területi mobilitása általában nem jellemző, Budapestről az agglomeráció felé számottevő mértékben költöznek a nyugdíjas korosztály tagjai is.
A lakáspiaci árak folyamatos emelkedését a 2008-ban kezdődő gazdasági válság megtörte. 2008 után az árak mindenütt csökkentek, ennek mértéke azonban eltérő: míg a legnagyobb visszaesést elszenvedő Délkeleti szektorban 22 százalékkal csökkentek az árak, addig a legjobb helyzetű Nyugati szektorban mindössze 7 százalékkal.
A 2011. évi népszámlálási adatok alapján Budapest és a környező agglomeráció körülbelül 2,5 millió lakosának 10 százaléka élt életvitelszerűen, de bejelentés nélkül az összeírás helyén, az itt tartózkodó népesség közel 84 százalékának állandó lakcíme, míg 6,4 százalékának ideiglenes tartózkodási helye volt ide bejelentve.
A régió belföldi vándormozgalmában kitüntetett szerepe van Budapestnek. A főváros és a környező agglomerációs települések közötti migrációt vizsgálva megfigyelhető, hogy folyamatosan nőtt az agglomerációs településekről Budapestre vándorlás intenzitása, de ez végig alatta maradt a fővárosból a környező településekre kiköltözőkének.
Összességében 2008-ig folyamatos emelkedés mutatkozik a migránsok számában. 2008-ban azonban a növekvő trend megfordult és a cenzus adatai alapján egyre kevesebben választották lakóhelyül a Budapest körüli agglomerációt.
Hogy volt régen...?
