Itt-ott kínálnak még a gyártók olyan szélerőművet, amilyen ma Magyarországon építhető a közelmúltban megszületett új szabályok szerint, csakhogy ezek a létesítmények már elavultak. Ráadásul már az is tudott, hogy egy másik rendelet miatt lényegében ezeket sem lesz hol felállítani, a lakott terület 12 kilométeres körzetében ugyanis nem létesülhet széltorony – írja a Világgazdaság.
Az új regulák miatt (esetleg más miatt is) maradhat a fiókban annak a kilenc szélerőműnek a terve, amelyre a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) már engedélyt adott. Mellesleg ezen engedélyek – mint az erről szóló cikkünk megjelenése után a hivatal lapunkkal közölte –, önmagában MEKH határozata nem jelenti azt, hogy a szélerőművek építése megkezdhető, hiszen ahhoz több hatóság engedélye is kell. A MEKH-é csak a szélerőművek rendszerbe állítására vonatkozik. 2016. szeptember 1-jétől a villamosenergia-rendszer szabályozhatósága és biztonságos működése érdekében minden évre meghatározzák, hogy összesen hány, illetve mekkora teljesítményű szélerőműnek, valamint szélerőműparknak adható építési, illetve használatbavételi engedély. Az engedélyek számára a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal tesz javaslatot.
A szélerőművek melletti és elleni érvek közül a hazai szabályozás az aggályokra okot adókhoz igazodik. Ezek közül a legfontosabb a villamosenergia-rendszer (VER) említett szabályozhatóságának kérdése. Bár 2008-ban a VER irányítója, a MAVIR ZRt. azt közölte, hogy a meglévő 330 megawattnyi szélenergia-kapacitásnál jóval többet, akár 740 megawattot is tudna kezelni, de ehhez az kellene, hogy maga szabályozhassa a szélerőműveket, hogy szabályozható (egymást kiegyensúlyozó) csoportokba tömörüljenek a kiserőművek és az energiatároló rendszerek, az új szélkapacitásokat szétszórtabban telepítsék, és javuljon a szélerőműves termelés-előrejelzés. Ám még ezen feltételek teljesülése esetén is többletkiadással járna számára, ha sok új, időjárásfüggő termelőegységet kellene kezelnie. További és már új gond, hogy ma a 2008-asnál sokkal kevesebb olyan erőművi tartalék kapacitás van az országban, amellyel megtartható a VER egyensúlya az ingadozó szélenergia-termelés mellett is.
Az országban ma működő széltornyok hét-nyolc évesek, de húsz-huszonöt évig üzemképesek. Legfeljebb tizenöt évig vagy a megtérülésükig jár utánuk áramátvételi ártámogatás, de szakmai oka ezután sem lesz a leállításuknak. A fő költségük ugyanis a karbantartás, amely megawattóránként 6 euró körül van, és a teljes működési költségük sem több megawattóránként 8-9 eurónál. Még akkor is megéri ezeket az erőműveket működtetni, ha rájuk terhelik a szabályozásuk miatti rendszerirányítási többletköltségeket. Ugyanakkor várható, hogy a támogatási időszak lejártát követően a létesítmények egy részétől meg akarnak majd válni tulajdonosaik. A szélerőművek melletti érvek is világosak: működésük során nem keletkezik környezetet károsító anyag, üzemeltetésük olcsó, energiahordozójuk megújul, lényegében korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre.
Épülhet-e új szélerőmű Magyarországon?
Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató társigazgatója
Elvileg nem kifogásolható, hogy az európai és térségi összevetésben is komparatív hátrányokkal sújtott hazai szélenergia-termelés nem alapköve a központi fejlesztéseknek. Ráadásul az ilyen berendezések importból származnak, legfeljebb az építésükkor használt beton hazai. Az üzemeltetésükhöz szükséges munkaerő is szinte nulla, egyedül az őrkutya állása biztos. Érdemi előrelépés sem várható a szélerőművek hatékonyságának javításában, miközben például a napenergiát hasznosító eszközök hatékonysága látványosan nőtt az elmúlt tíz évben. Ugyanakkor nem szerencsés, sőt, a piaci folyamatokba való durva beavatkozás a szélerőművek létesítésének kormányzati, jogi korlátozása. Ezt megtenné a gazdasági verseny is. Mindazonáltal elképzelhetők olyan kombinációk, amikor indokolt lehet egy szélpark létesítése.
Kotek Péter, a REKK kutató főmunkatársa
A közelmúltban három szélerőműveket érintő fontos szabályozásváltozás történt. Az első egy kormányrendelet, amely tiltja a szélerőművek létesítését a lakott területtől 12 kilométerre, azaz lényegében Magyarországon mindenhol. A második egy miniszteri rendelet, amely olyan szigorú műszaki feltételeket állít a szélturbinákkal szemben, amelyeknek alig felel meg néhány a kereskedelmi forgalomban kapható modellek közül. Végül pedig egy másik miniszteri rendelet szerint a szabályozónak már nem minden évben, hanem csak külön miniszteri felkérésre kell felmérést készítenie a rendszerbe biztonságosan bevonható szélerőmű-kapacitásról – ez pedig a szélerőműtender kiírásának előfeltétele. Amíg ezek nem módosulnak, nem látom realitását, hogy szélerőmű épüljön Magyarországon.
Ságodi Attila, a KPMG infrastruktúraszektor-vezetője
A kérdésre lakonikus válasz adható: nem, jelenleg nem épül Magyarországon új szélerőmű. Ám ezt nem a szabályozás szigora okozza, hiszen 2010 óta nem létesülhet hazai szélerőmű-kapacitás. Ez annak tükrében meglepő, hogy a Nemzeti energiastratégia- és a megújulóenergia-hasznosítási cselekvési terv (NCST) alapján is lenne igény a megújuló energia fokozottabb használatára. A szélerőművek kapcsán általában a rendszerszabályozási félelmek kerülnek elő, bár az NCST a 2020-ra tervezett 750 megawatt beépített szélerőmű-kapacitást szabályozhatónak tartja. Ez a jelenlegi 300-330 megawattos szinthez képest jelentős potenciált rejt. Kérdés, hogy mennyire érvényes a célkitűzés, hiszen ma még támogatás nélkül, a normál piaci szabályozási környezetben sem épülhet szélerőmű Magyarországon.
Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára
A kormány a megújuló energia olyan alkalmazását részesíti előnyben, amely egyértelműen hozzájárul a lakossági és ipari energiaárak csökkentéséhez, illeszkedik a hazai energiafelhasználási profilhoz, így például a napelemeket, a geotermális, hőszivattyús és helyi biomassza-alapú megoldásokat. A szélerőműveket Magyarországon nehéz menetrendezni, a teljes kiegyenlítő költségek több mint a fele az erőművek terv-tény eltéréseinek tudható be. A külföldi példák is óvatosságra intenek: az átviteli hálózatokon átfolyó nem szándékolt áramlások negatív hatásai 2014-ben egymilliárd euróra tehető anyagi kárt okoztak Európában. A magyar villamosenergia-rendszerbe a jelenleginél több szélerőművet beépíteni nem indokolt, a megújulók 2020-ra vállalt 14,65 százalékos részaránya e nélkül is elérhető.
Hogy volt régen...?
