A várható élettartam nemzetközi összehasonlítása már ad egy pillanatképet arról, hogy milyen egy adott ország egészségi állapota és fejlettsége, de ha a legalacsonyabb és legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkező emberek várható élettartama közötti különbséget tesszük egymás mellé, akkor képet kaphatunk a társadalom kettészakadásáról. Az OECD friss adatai azt mutatják: Magyarország ebből a szempontból nagyon rosszul szerepelt.
Az európai országok közül csak Litvániában, Lettországban, Bulgáriában és Romániában volt alacsonyabb a születéskor várható élettartam (átlagos értéke) 2016-ban, mint Magyarországon. Ezt eddig is tudtuk nagyjából, sőt az idősoros trendekkel is tisztában lehettek a Portfolio olvasói, vagyis konkrétan, hogy évek óta stagnál a várható élettartam idehaza:
A napokban megjelent Health at a Glance: Europe 2018 című kiadványból azonban további adatokat megtudhatunk az egyes európai országok egészségi állapotáról. Ha csak a várható élettartam mutatónál maradunk, akkor látványos a dokumentum ábrája, ami azt mutatja be, hogy egy legalacsonyabb és legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkező 30 éves ember várható élettartama között mekkora a különbség.
Az OECD adatbázisában egyébként interaktív módon össze lehet hasonlítani az egyes országok teljesítményét az egészségi állapot, az egészségre leselkedő kockázatok, hatékonyság, hozzáférés és finanszírozás szempontjai szerint.
A magyar férfiak esetében ez a különbség 12,6 év, ami a második legmagasabb érték Szlovákia után. A nők esetében ez 6,4 év, ami a harmadik legmagasabb érték a vizsgált uniós országok között.
Hogy volt régen...?
