csaba laszloSzáz évvel ezelőtt lett volna modern a magyar kormány ötletszerű gazdaságpolitikája; ezért hagynak le bennünket a régió országai. A nagyfokú központosítással a kormányhoz közel állókat hozzák helyzetbe, a nemzeti középosztály létrehozására hivatkozva – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Csaba László közgazdász, akadémikus.

– Többen hangoztatták mostanában, hogy hurrázva rohanunk a zsákutcába. Ön is így látja?
– Inkább a közepes fejlettség csapdájába ragadhatunk. Nem vagyunk egyedül ezzel, hasonló helyzetben van Portugália, Olaszország is. Nincs szó államcsődről, továbbra is lesz áru az üzletekben, pénz az automatákban, de elmaradunk a fejlődési lehetőségeinktől, a versenytársak pedig sorra hagynak le bennünket. Baj, hogy csak eseti tényezők viszik a gazdaságot, és egy kamatemelési hullám beindulásakor gondban leszünk. Korszerűtlen a tőkeállomány, képzetlen a munkaerő, alig van innováció, és a forrásnak sem állunk bővében, magas a bankrendszer működési költsége. Azaz nincs mivel fejleszteni. Románia például tizenöt éve növekedési pályán áll, és lassan utoléri hazánkat, a régió többi országa pedig már le is hagyott minket. A növekvő német gazdaságtól egyre távolabb kerülünk, hiszen mi csak most értünk el a válság előtti gazdasági szintre.

– Mi lehet a kitörési pont?
– Amit már számtalanszor leírtunk: a szerkezeti reformok. Sokkal kisebb államra, az állami vállalatok számának csökkentésére volna szükség. Több pénzt kell hagyni a vállalkozásoknál, az ötven százalék fölötti állami újraelosztást legalább negyvenre csökkenteni. Föllépni a korrupció ellen, átláthatóbbá és hatékonyabbá tenni az intézményrendszert, kiszámíthatóvá a kormányzást. Költeni olyan ágazatokra, amelyek nem hajtanak közvetlenül politikai hasznot. Jelentősen megemelhetnénk a képzés költségvetését, a közoktatástól a felsőoktatásig, mert ott nagy a baj, megfelelő oktatási rendszer híján rosszul képzett fiatalok jönnek ki az iskolából. Képzett munkaerő nélkül pedig nehéz lesz fölvenni a versenyt még a régiós országokkal is. Nem csoda, hogy a legtehetségesebbek már külföldön tanulnak, és ott is maradnak végleg.

A beszélgetés további része itt olvasható

Hirdetés