Az idei első félévben a makrogazdasági folyamatok a kormányzati előrejelzéshez képest kedvezőbben alakultak – áll az Állami Számvevőszék elemzésében, amelyről a Világgazdaság számol be.
2015 első félévében a makrogazdasági folyamatok a kormányzati előrejelzéshez képest kedvezőbben alakultak – áll az Állami Számvevőszék friss költségvetési elemzésében. A költségvetési bevételek és kiadások várható túlteljesüléseit, illetve elmaradásait részletesen bemutató tanulmány legnagyobb kockázatként az uniós finanszírozás késedelmességét említi. Ez a pénzforgalmi hiányt a tervezett szint fölé emelheti, növeli az államadósságot, de a túlzottdeficit-eljárás szempontjából lényeges 3 százalék alatti hiánycél teljesülését nem veszélyezteti.
Az ÁSZ elemzésében arról írnak: a GDP az I. negyedévben 3,5 százalékkal, a II. negyedévben 2,7 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Az export dinamikus emelkedése volt a növekedés fő hajtóereje, de ahhoz a belső fogyasztás bővülése is hozzájárult. Az előző év azonos időszakához képest 2015. I félévében az átlagkeresetek 3,3 százalékkel emelkedtek, több mint 100 ezer fővel nőtt a foglalkoztattak száma, ezzel párhuzamosan a munkanélküliek száma csökkent. Az árak alakulása nem jelent kockázatot a költségvetési bevételek teljesülésére, a kormányzati prognózishoz (1,8 százalék) közel álló éves szintű infláció várható. A makrogazdasági folyamatok összességükben várhatóan nem veszélyeztetik a költségvetési célok elérését – mutat rá az ÁSZ elemzése.
A költségvetés bevételei időarányosan teljesülnek, sőt a gazdálkodó szervezetek befizetéseiből összességében 18-21 milliárd forint többletbevétel várható az éves előirányzathoz képest. Az áfa és a pénzügyi tranzakciós illeték bevételeknél 52-65 milliárd forint többlet prognosztizálható és 5-10 milliárd forint illeték többletbevétel várható.
Az ÁSZ néhány kisebb adó bevételi előirányzatának és a központi költségvetési szervektől származó befizetések teljesülését tartja kockázatosnak. További kockázatot jelent, hogy az Európai Bizottság az élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohányipari vállalkozások egészségügyi hozzájárulásának esetében a progresszív díjak alkalmazását az általa indított vizsgálat befejezéséig megtiltotta.
Az uniós szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok közül a 2014-2020-as pénzügyi ciklus operatív programjaihoz kapcsolódó kiadási előirányzatokból még nem történt kifizetés. A támogatások pályáztatása most indult meg. A 2007-2013-as pénzügyi ciklus programjainak megvalósítása ütemesen halad, a kiadások az időarányosnak megfelelően teljesültek. Ugyanez nem mondható el a bevételekről. Az elmaradást egyrészt három operatív program kifizetéseinek részlegesen felfüggesztése okozta, másrészt az utófinanszírozás következtében időbeni rés keletkezett a teljesítés és a támogatás folyósítása között – hívja fel a figyelmet az ÁSZ elemzése.
A központi költségvetés közvetlen kiadásai közül a legtöbb előirányzat felhasználása időarányosan alakult és az év második felére sem jelentkeznek negatív kockázatok. A helyi önkormányzatok támogatása esetében az előirányzat időarányost meghaladó felhasználása tapasztalható, amely kockázatot jelent.
Az elkülönített állami pénzalapok esetében a 2015. első féléves pénzforgalmi teljesülés a központi alrendszer egyenlegét 29,8 milliárd forinttal javította. Az alapok egyenlege az év végén is a tervezettnél kedvezőbben alakulhat. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak egyenlege a félévkor 15 Mrd forint összegű többletet mutatott. A Nyugdíjbiztosítási Alapnál az év végére többlet, az Egészségbiztosítási Alapnál csekély hiány valószínűsíthető – áll az ÁSZ elemzésében.
A központi költségvetés kamatbevételei és kamatkiadásai egyaránt jelentősen túlteljesültek. A kettő különbözetét jelentő nettó kamatkiadások megközelítően a tervezettnek megfelelően alakulnak.
Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya az első félév végén 823,3 milliárd forintot tett ki, amely a hiánycél 92,3 százalékos elérését jelenti. Ez kedvezőbb a 2014. első félévinél – áll az elemzésben. A pénzforgalmi hiányt a tervezett szint fölé emelheti, ha az Európai Unió a támogatásokat késedelmesen folyósítja. Ez azonban az uniós módszertan szerinti hiányt nem növeli, mivel annak számítása azokat a 2015-re járó bevételeket is figyelembe veszi, amelyek csak az év végét követően érkeznek be Magyarországra – szögezi le az ÁSZ elemzése.
A központi költségvetés adóssága a 2014. év végi 23 881,1 milliárd forintról június végéig 5 százalékkal növekedett. Az államadósság-mutató javulását a központi költségvetés adósságának alakulása várhatóan nem veszélyezteti. Kockázatot jelent, ha az uniós támogatással megvalósított programok után lehívott uniós támogatásoknak a tervezettnél nagyobb részét az év végéig nem folyósítja az Európai Bizottság, mivel a folyósításáig a magyar költségvetésből megelőlegezett kiadások átmenetileg növelik az államadósságot – olvasható az ÁSZ makrogazdasági elemzésében.
Hogy volt régen...?
