Csaknem 40 százalékkal bővebben áramlott a tőke tavaly a világban, ám Magyarországra több mint 80 százalékkal kevesebb befektetési célú pénz érkezett, mint a megelőző évben – írja a Világgazdaság.
A múlt évben 1,3 milliárd dollárra apadt a beérkező külföldi közvetlen tőkebefektetés értéke Magyarországon, ez 83 százalékos csökkenés a megelőző, amúgy kiugrónak látszó 2014-es évhez képest – derül ki az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési szervezetének (Unctad) most közzétett jelentéséből. A magyarországi jelenség oka az, hogy tavaly infrastrukturális vállalatokból szálltak ki befektetők. A megelőző két évben pedig azért érkezett viszonylag sok külföldi tőke Magyarországra, mert a különadók miatt is veszteségessé váló bankokat az anyacégeknek fel kellett tőkésíteniük.
Közép- és Kelet-Európa uniós tagországai sem értek el kimagasló eredményeket tavaly, a beáramlás összege megfeleződött, s csupán 19 milliárd dollárt ért el. Lengyelországban negyven százalékkal 7,5 milliárd dollárra, Csehországban 78 százalékkal 1,2 milliárdra esett vissza a befektetések értéke. Románia és Bulgária azonban tartotta a korábbi tempót. Lengyelország esetében a palagázfeltárások nem hozták meg a remélt eredményt: az ExxonMobil és a Total példáját követve tavaly a ConocoPhilips és a Chevron is kivonult az országból.
Globálisan azonban élénkültek a tőkebefektetések, amelyek 1762 milliárd dollárt tettek ki, a válság utáni évek legmagasabb szintjére kapaszkodtak fel. A vállalati összeolvadások és felvásárlások lendületet kaptak, értékük 432 milliárdról 721 milliárd dollárra ugrott. Ám ez nem szükségképpen takar új tevékenységet, inkább vállalati átszervezésekre utal. Ha kiszűrjük ezt a hatást, akkor globálisan csak 15 százalékkal gyorsult a tőkeáramlás.
A fejlett régiók váltak a haszonélvezőivé a globális tőkemozgásnak, amelyből 55 százalékkal részesedtek. A befektetések csaknem megkétszereződtek – 962 milliárd dollárra emelkedtek –, elsősorban Európa és az Egyesült Államok vonzerejének köszönhetően. Utóbbi megnégyszerezte, majdnem 400 milliárd dollárra emelte a külföldi befektetéseket. Igaz, a nagyon alacsony 2014-es szinthez képest, amikor a Vodafone–Verizon válás alaposan belezavart a képbe. Európában Írország, Svájc és Hollandia vezette a tavalyi listát, de Franciaország, Németország és Nagy-Britannia sem panaszkodhat.
Ami a feltörekvő térséget illeti, Kína tavaly a harmadik helyre szorult vissza, ahogy az Egyesült Államok visszavette vezető szerepét, s Hongkong is megelőzte. A beáramlást tekintve az első tizenötös csoportba befért még Brazília, India és Mexikó. A külföldi befektetések forrása is a fejlett régió, amely 61-ről 72 százalékra növelte részesedését. A legtöbb tőkét ismét az Egyesült Államokból fektették be más országokban, aztán jön Japán, Kína, Hollandia és Írország.
Idén 10-15 százalékkal visszaeshet a közvetlen működőtőke-áramlás az Unctad előrejelzése szerint, mert a világgazdaság szerény ütemben bővül. Ráadásul fennmaradnak a geopolitikai feszültségek, és kezdenek hatni az adóelkerülés ellen hozott intézkedések is. A tőkeáramlás növekedése ellen hat, hogy a multinacionális vállalatok profitja a válság kirobbanása óta a legalacsonyabb szintre süllyedt.
Hogy volt régen...?
