Hivatalos adatok szerint több mint 17 ezer orvos és ápoló kérte ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolást az elmúlt tíz és fél évben. Azt nem lehet tudni, jelenleg mennyien dolgoznak közülük a határokon túl, de az biztos, hogy például a speciális orvosi területeken egyre komolyabb az orvoshiány – írja a Magyar Idők.
Az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ adatai szerint 2005 januárjától 2015 júliusáig 17 164 orvos és ápoló kérte ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolást. Ahogy az Egészségügyi Államtitkárság migrációval kapcsolatos közleménye (lásd keretes írásunkat) is aláhúzza, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy jelenleg ennyi magyar egészségügyi szakember dolgozik más országokban; a tendencia, ha lassult is az elmúlt években, érdemben nem változott.
A külföldre távozott vagy ezen gondolkodó egészségügyiek nagyobb része, 11 517 szakember orvos, és nagyjából ötven százalékuk még azelőtt döntött, hogy szakvizsgát tett volna. A már végzett szakorvosok közül a migráció legnagyobb számban a belgyógyászokat, a háziorvosokat, az aneszteziológusokat, a sebészeket, a szülész-nőgyógyászokat, a csecsemő- és gyerekgyógyászokat, a pszichiátereket, a neurológusokat és a patológusokat érinti. Mára e szakmák mindegyike hiányszakmának számít.
Az orvoselvándorlás az átlagosnál is feszítőbb azokon a speciális orvosi területeken, amelyeket viszonylag kis számú orvos művel. Ez ugyanis más országokban is igaz, ezekre az orvosszakmákra így még erősebben érvényesül az elszívó hatás. Ezt bizonyítja például, hogy az elmúlt több mint tíz évben – az idei első fél évet is beleértve – 27 szívsebész, 48 érsebész és 76 klinikai onkológus távozott Magyarországról, miközben az ő munkájukra különösen nagy szükség van idehaza, ahol továbbra is a szív-érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések jelentik a vezető halálokot.
– Már csak küszködve sikerül kiállítani az osztályok, szakrendelések működéséhez szükséges minimális létszámot a sebészeteken, nyugdíjas orvosokkal, másik intézményből besegítőkkel vagy úgy, hogy az ügyelő orvosoknak egyszerűen nem adják ki a kötelező szabadnapot – nyilatkozta a Szakmai Kollégium Sebészeti Tagozatának elnöke. Oláh Attila tájékoztatása szerint az olyan speciális sebészeti szakmákban, mint a mellkas- vagy az érsebészet, már-már ijesztő a szakemberhiány. Pótolhatatlan veszteség ez akkor, amikor összesen alig 100 érsebész és mintegy 40 mellkassebész dolgozik az egész országban – hangsúlyozta.
Vannak olyan, kevésbé közismert orvosi területek is, amelyek művelői tényleg csupán néhány tucatnyian vannak, és emiatt egy-két orvos távozása is komoly veszteség. Ilyen egyebek mellett a fertőző betegségekkel foglalkozó infektológia, ahonnan 35 vagy a neonatológia (újszülöttgyógyászat), ahonnan 20 szakember kérte ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolást az elmúlt több mint tíz évben. Nádor Csaba, a Honvédkórház koraszülött intenzív részlegének vezetője lapunknak azt mondta: pengeélen táncolnak az ilyen osztályok, miután a neonatológus szakorvosok negyede-harmada külföldre távozott, és a szakápolók fele hiányzik.
– Az orvoselvándorlás és a nem kis részben emiatt kialakuló egészségügyi szakemberhiány ellensúlyozására nagyon fontos lépés a központi rezidensképzés – vélekedik a Magyar Kórházszövetség elnöke. Velkey György szerint ez egyrészt a szakorvosjelölteket foglalkoztató kórházak terhein könnyít azzal, hogy immár a központi költségvetés fizeti a leendő szakorvosok bérét és járulékait, másrészt, mivel így több álláshelyet tudnak meghirdetni az intézmények, talán kevesebb fiatal választja a külföldi szakképzést. Az ösztöndíjprogramokban részt vett, kezdő szakorvosok számára vonzó lehet az is, hogy immár a végzést követően sem kell fizetéscsökkenéstől tartaniuk, mivel esetükben béremelésről döntött a kormány. A régebben végzett szakorvosok ily módon azonban méltánytalanul hátrányba kerülnek, ezért esetükben elengedhetetlen egyfajta életpályamodell felállítása.
Velkey György szerint hosszú távon az egyre égetőbb ápolóhiány is csak egy kiszámítható, erkölcsi és anyagi megbecsülést nyújtó életpályamodellel enyhíthető. Mert bár a képzett és nyelvet beszélő nővérek közül is mind többen mennek külföldre, esetükben már az is komoly problémát jelent, hogy a szakma vonzerejének drámai csökkenése miatt egyre kevesebben választják ezt a hivatást.
A hivatalos adatok szerint már majdnem négyezer ápoló és szülésznő távozott külföldre. Ezek az adatok azonban messze járnak a valóságtól, csupán a jéghegy csúcsát mutatják – írta a a miniszterelnöknek címzett nyílt levelében még tavaly a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK). Ebben arra hívja fel a figyelmet, hogy sokan ki sem váltják a „jó hírnév” igazolást, mert olyan állást vállalnak – például idősgondozást vagy gyermekfelügyeletet –, amihez ilyenre nincs szükség.
Nincsenek pontos számok
A külföldi munkavállalás céljából hatósági bizonyítványt kérő személyek száma az elvándorlás mutatójaként korlátozottan alkalmazható, ugyanis tartalmazza azokat a hazánkban diplomát szerző külföldieket is, akik országukba térnek vissza, emellett a hatósági bizonyítványt megújítókat is. Erre közleményben hívja fel a figyelmet az Egészségügyi Államtitkárság. Arra is emlékeztetnek, hogy a már eldöntött, illetve végrehajtott bérrendezésekkel a kormány jelentős hangsúlyt helyez az egészségügyi ágazatban dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására.
Hogy volt régen...?
