Kedvezőnek nevezte a gyermekjóléti reform tapasztalatait az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára Kaposváron, a gyermekjóléti reformmal januárban életbe lépett változások tapasztalatairól szóló konzultációsorozat első állomásán.
A Magyar Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete által szervezett regionális szakmai nap apropóján jelentette ki Czibere Károly államtitkár, hogy a járásokban januártól kialakított család- és gyermekjóléti központok dolgozói komolyan veszik feladataikat, dolgukat felkészülten, felelősségteljesen végzik.
Mint emlékezetes, az Országgyűlés tavaly nyáron döntött a gyermekjóléti és a családsegítő központok egyesítéséről a párhuzamosságok megszüntetése, a családok hatékonyabb támogatása érdekében. Czibere Károly a gyermekjóléti reformot az ágazat legnagyobb horderejű átalakításának nevezte az 1997-es gyerekvédelmi törvény életbe lépése óta. A reform részeként a gyermekjóléti szolgálatoknál elválasztották egymástól a családgondozási és a hatósági feladatokat, a szolgálatok erősítése érdekében növekedett a támogatás és a dolgozók bérére fordítható összeg.
A járásonként létrehozott járásközponti önkormányzati fenntartású család- és gyermekjóléti központok száma országosan 48-ról 198-ra emelkedett. Feladatuk a gyermekek védelembevételével kapcsolatos hatósági munka tervezése, a gyámhivatallal való kapcsolattartás, s olyan speciális szolgáltatások, mint például a pszichológusé. A szolgálatoknak januártól kizárólag szolgáltatási feladataik vannak.
A kormány elkötelezett abban, hogy a gyermekeink minden, az életkoruknak megfelelő segítséget megkapjanak szellemi, lelki, testi fejlődésükhöz – hangsúlyozta az államtitkár. Ez egyrészt az alaptörvény által biztosított jog, de emellett jól felfogott társadalmi érdek is, hiszen a gyermekek támogatása olyan beruházás egy társadalom jövőjébe, amelynek minden forintja megtérül. „A hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett gyermekek tekintetében fokozott felelősségünk van, hogy ne kallódjanak el, és mindegyikük számára megteremtsük az esélyt a felemelkedésre” – mondta Czibere Károly. Több olyan intézkedés van még, amely ezt a célt szolgálja, példaként a bölcsődei reformot és a gyermekétkeztetés kiterjesztését említette.
Fontosnak tartja – folytatta –, hogy az ágazatban dolgozók valódi érdemi segítséget kapjanak a kormánytól, s elegendő eszközük, idejük, erőforrásuk legyen a családokkal foglalkozni. Ennek mentén egy családgondozóra nem 50-60, hanem legfeljebb 25 család jut, őket havonta egyszer meg kell látogatnia. Annak érdekében, hogy e feladatokra munkatársakat találjanak, s a mostaniakat anyagilag megbecsüljék, növelték a dolgozók bérére fordítható összeget – hangoztatta az államtitkár: „A kormány tisztában van azzal a hősies küzdelemmel, amit a gyermekeinkért folytatnak.”
A szakemberek munkáját egy, a napokban elkészült szakmai protokoll, módszertani ajánlás segíti, az Emberi Erőforrás Minisztérium és az ágazat vezetésének javaslattevő, tanácsadó szerveként pedig megalakul a gyermekjólét és gyerekvédelem szakmai kollégiuma – mondta még el az államtitkár. A gyermekjóléti reformmal januárban életbe lépett változások tapasztalatait egy nyolc állomásból álló konzultációsorozat keretében vitatják meg az érintett szakemberekkel, ennek első állomása volt Kaposvár.
Hogy volt régen...?
