A regionális és kistérségi fejlesztési tanácsok 2007-2011 között kialakított szervezeti, szabályozási keretei nem támogatták megfelelően a fejlesztéspolitikai alapelveket az Állami Számvevőszék szerint. A tanácsok így nem tudták megvalósítani sem a decentralizációt, sem a valódi regionalizmust, és az sem érvényesült maradéktalanul, hogy a helyi problémákat helyi szinten kezeljék.
A hét regionális fejlesztési tanács a hazai és uniós források elosztása során fontos szerepet töltött be, a vizsgált időszakban összesen 46,9 milliárd forint hazai forrás elosztásáról döntöttek, és további 1250 milliárd forint uniós forrás elosztását véleményezték – emlékeztetett az Állami Számvevőszék alelnöke, Warvasovszky Tihamér azon a múlt heti sajtótájékoztatón, amelyen beszámolt arról, hogy a Számvevőszék vizsgálta a fejlesztéspolitika decentralizált döntéshozatalát, közel 50 milliárd forint hazai forrás elosztását.
Az ellenőrzés célja annak megállapítása volt, hogy a regionális és a kistérségi fejlesztési tanácsok közreműködésével történő forráselosztás szabályszerű volt-e, és hozzájárult-e a különböző szintű területfejlesztési koncepciókban meghatározott célok teljesüléséhez. Az ellenőrzés a 2007-2011 közötti évekre terjedt ki. 2012-től az országgyűlés alapvetően megváltoztatta a területfejlesztés szervezeti hátterét. Ezt követően a területfejlesztési feladatokat többek között megyei önkormányzatok, térségi fejlesztési tanácsok, regionális és megyei területfejlesztési konzultációs fórumok látják el.
Az ÁSZ ellenőrzési tapasztalatait Holman Magdolna felügyeleti vezető ismertette. Az egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióban (OFK) - amit még 2005-ben fogadtak el - a fejlesztéspolitikai alapelvként meghatározott "szubszidiaritás, decentralizáció és regionalizmus érvényesülését az ellenőrzött időszakban nem támogatták megfelelően a kialakított szervezeti és szabályozási keretek". Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban (OTK) az intézmény- és eszközrendszer kijelölt fejlesztési irányai ellenére nem történt meg a regionális szint fejlesztéspolitikában betöltött szerepének bővítése, a kistérségi szint megerősítése.
A regionális területfejlesztési politika megvalósítását korlátozta, hogy a regionális fejlesztési tanácsok (RFT) közvetlen döntési hatáskörébe utalt hazai decentralizált területfejlesztési források az ellenőrzött időszakban csökkentek, 2010-től megszűntek. Ennek következtében a regionális fejlesztési tanácsok mint területi szintű szervek döntéshozó szerepe csökkent, tevékenységük 2012-es megszűnésükig gyakorlatilag csak a véleményező, javaslattevő és területi koordinációs feladatokra korlátozódott. A regionális célok megvalósításához szükséges uniós források felhasználásában forráselosztási jogosítványuk nem volt.
A szabályozórendszer nem támogatta a kistérségi területfejlesztési intézményrendszer átlátható működését, nem történt meg a feladat- és hatáskörök egyértelmű elhatárolása a kistérségi fejlesztési tanácsok, területfejlesztési önkormányzati társulások között. A 2004-től létrehozott kistérségi fejlesztési tanácsok a gyakorlatban nem működtek, feladataikat ténylegesen a többcélú kistérségi társulások látták el.
Az ÁSZ megállapította, hogy a regionális fejlesztési tanácsok kialakították a döntés-előkészítést és a döntéshozatalt támogató szervezeti és működési rendjüket, hiányzott azonban a komplex szemléletű, hosszú távú programok megalkotása.
A jogszabályok nem tartalmaztak előírást a hazai forrásokból államháztartáson belülre nyújtott támogatások esetében a döntések előkészítésében és a döntéshozatalban részt vevő személyek összeférhetetlenségére vonatkozóan.
Az ÁSZ a jelentésében kitér arra, hogy 2007-2009 között a hét RFT-hez benyújtott támogatási igények évente 1,8–2,9-szeresen haladták meg a rendelkezésre álló kereteket. A benyújtott pályázatoknak összesen 60 százalékát támogatták. A támogatások elosztását a források szétaprózódása jellemezte, az igényelt támogatás 46,4 százalékát ítélték meg, összesen 46,9 milliárd forintot. Az egy támogatott pályázatra jutó támogatás átlagosan 6,1 millió forint volt.
Az RFT-k és a kistérségi fejlesztési tanácsi feladatokat ellátó TKT-k elkészítették a törvényben és a területfejlesztésért felelős miniszterrel kötött megállapodásokban előírt beszámolóikat. A területfejlesztésért felelős miniszter az ellenőrzött időszakban azonban a jogszabályi kötelezettség ellenére sem számolt be évente a kormánynak a fejlesztési tanácsok működéséről. A számvevőszéki ellenőrzés arra is rámutatott: a fejlesztési tanácsok feladatellátását 2007-2011 között külső ellenőrző szervek rendszerszerűen nem ellenőrizték.
Az Állami Számvevőszék a jelentés kapcsán a nemzeti fejlesztési miniszternek javasolta, hogy számoljon be évente a kormánynak a térségi fejlesztési tanácsok működéséről, dolgozza ki a miniszterek közötti koordináció szempontjait, szabályait. Emellett tegyen javaslatot a hazai forrásokból államháztartáson belülre nyújtott támogatások esetében a döntéshozatalban részt vevő személyek összeférhetetlenségének szabályozására. A nemzetgazdasági miniszternek pedig azt javasolták, hogy kezdeményezze a különböző területfejlesztési koncepciók, programok időbeli összehangolását, valamint az elkészítés és a jóváhagyás folyamatának jogszabályi szinten történő meghatározását.
Hogy volt régen...?
