Brüsszel egyelőre nem fizet, a kormány mégis önti ki az uniós támogatásokat a gazdaságba – írja a zoom.hu.
Csak júniusban 528,9 milliárd forint uniós támogatáselőleget fizetett ki a kormány a pályázatok nyerteseinek, az első félév egészében pedig már 1046,2 milliárd forint landolt a cégeknél. Eszerint dől a pénz a vállalkozásokhoz. Viszont Brüsszel egyelőre nem fizet, az első félévben alig 154,2 milliárd forint érkezett, ezért a kormány a Magyar Nemzeti Banknál tartott kormányzati betétállományt csapolja.
Amint azt jó előre beharangozták, a kormány a 2014-2020 közötti uniós ciklusban azt célozta meg, hogy a Magyarországnak járó 25 milliárd euró (mai árfolyam számolva 7625 milliárd forintos) támogatási keretösszeget 2018-ig leköti, pontosabban a pályázatokat lezavarja. A sietség oka a gazdaság felpörgetése a 2018-as választások előtt. A terv csak az idei évben 2200 milliárd forintnyi uniós támogatás kifizetése, de az összeg elérheti a 2700-2800 milliárd forintot is – erről még februárban beszélt Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Júniusban kinyitották a pénzcsapot
Ennek megfelelően júniusban erősen felpörgették a kifizetéseket, ezt jelzi, hogy fél év alatt bő ezermilliárd forintot, egyetlen hónap alatt pedig 528,9 milliárd forintot utaltak át – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium féléves költségvetési jelentéséből. Brüsszel azonban egyelőre nem, pontosabban alig fizet, a nagy pénzeket az év második felére várják a kormányzati illetékesek. A gazdasági tárca számaiból annyi derül ki, hogy az első hat hónapban mindössze 154,7 milliárd forint érkezett Brüsszelből a költségvetésbe (nem számítva a mezőgazdasági támogatásokat).
A hányzó pénzt a kormánynak valahonnan elő kell teremtenie. A Magyar Nemzeti Bank statisztikai mérlegéből kiderül, hogy az uniós támogatásokat a kormány a jegybankban tartott betétjeiből előlegezi meg. Június elsején még 1684,9 milliárd forintra rúgott a kormányzat jegybankban tartott betétállománya (kvázi megtakarítása), július végére ez az összeg 1069,0 milliárd forintra apadt, vagyis két hónap alatt 611,5 milliárd forinttal mérséklődött az állomány. A csökkenés egyharmada magyarázható egy devizakötvény lejárattal, míg a kétharmad mehetett az uniós támogatások kifizetésre.
Még csak a felénél tartunk a kifizetésnek
A kormány jegybankban tartott betétállománya még mindig tetemes, meghaladja az ezermilliárd forintot, ám erre a pénzre szüksége van az államigazgatásnak, hiszen ez az államkincstár likviditási tartaléka. Az államháztartási kiadások – bérek, nyugdíjak, támogatások – kifizetése a hónap első napjaira esik, míg a bevételek a hónap több napjára szétszórva érkeznek. Amennyiben a napi bevételek nem fedezik a napi kiadásokat, akkor először a jegybanki betéthez nyúlnak, vagyis ezt a betétet nem lehet teljesen lenullázni, ám 200-300 milliárd forinttal még csökkenthető. (Ha tartósan kimerülőben van a betétállomány, annak feltöltése az Államadósság Kezelő Központ Zrt. feladata kincstárjegyek kibocsátásával.)
Szükség is lesz erre a pénzre, ha a kormány teljesíteni akarja az ígért 2200, pláne 2700 milliárd forintos uniós előleg kifizetést, hisz az első félévben még csak 46 százaléknál tartottak. Egyszerűbb lenne a kormány helyzete, ha Brüsszel a következő hetekben-hónapokban elkezdene utalni, ugyanis akkor ez a pénz is a jegybanki számlán landolna, és már nem a saját, hanem az unió pénzét költené a kormány. Abban az esetben, ha nem jön a pénz, marad a számla óvatos csapolása, illetve az államadósság növelése. Utóbbi esetben azonban a pénz beérkezéséig kamatokat kell fizetnie az államnak.
Hogy volt régen...?
