Nem lehet rutinból uniós pályázatot írni, az eljárásrend és a formanyomtatványok ugyanis jelentősen megváltoztak – írja a Világgazdaság.
Annak ellenére, hogy több mint tíz éve lehet uniós pénzre pályázni Magyarországon, még mindig sok hibát vétenek a támogatásokra jelentkezők. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint most egy különösen érzékeny időszakot élünk, hiszen az új, 2014–2020-as ciklus módosult eljárásrendet, a korábbitól eltérő formanyomtatványokat hozott, s ezeket meg kell tanulni használni.
Az ilyen kezdeti időszakban gyakrabban fordulnak elő olyan formai vagy jogosultsági problémák, amelynek miatt akár el is utasíthatják a pályázatokat. A hibák kiküszöbölésére ellenőrzési pontokat építettek be a kitöltőprogramokba, de az NGM szerint ettől függetlenül nagyon fontos, hogy ne rutinból vagy a korábbi évek tapasztalatai alapján pályázzon valaki.
Vannak tipikus hibák, amelyekkel a leggyakrabban szembesül az intézményrendszer. Kezdetben például tömegesen fordult elő, hogy az elektronikusan beadott dokumentáció után a pályázó nem küldte be időben a kézzel aláírt nyilatkozatát. Erre három nap van, hiánypótlásra nincs lehetőség, a hiba a jelentkezés automatikus elutasítását jelenti. A másik leggyakoribb probléma a pályázat költségtételeinek alátámasztására benyújtandó három árajánlat formai és tartalmi kidolgozottságának hiányossága. Sokszor csak a nyertes árajánlat felel meg mindenben a követelményeknek. Ha pedig az ellenárajánlatokat a hiánypótláskor sem javítják ki, akkor megint csak bukik a projekt.
Sokszor előfordult az is, hogy a támogatást igénylők a minél korábbi benyújtás érdekében csak egy mondatban mutatták be a projektjeiket, és később a hiánypótlási felhívás után fejtették ki. Erre viszont már nincs lehetőség, csak az irányító hatóságnak nem világos vagy ellentmondásos tartalmak tisztázása lehetséges.
Az NGM-nél lapunknak azt mondták, hogy olyan életképes, fenntartható projekteket akarnak támogatni, amelyeket a pályázók átgondoltan, jól kidolgozva, ütemezetten terveztek meg, és tételes költségvetéssel és árajánlatokkal támasztottak alá. Ez utóbbiak ugyanis a benyújtott pályázati anyagokban gyakran hiányosak, nem pontosak. Azt pedig külön kérik, hogy a pályázók rendszeresen figyeljék a kommunikációhoz megjelölt e-mail címüket, nehogy egy későn észrevett hivatalos levél miatt csússzanak le valamilyen jogvesztő határidőről.
Az NGM szerint a kormányzat számos egyszerűsítést vezetett be – ilyen a 300 millió forint alatti projektek normatív elbírálása –, emellett él egy ingyenes pályázati tanácsadó rendszer is Széchenyi Programiroda néven. A potenciális kedvezményezettek viszont jellemzően elfoglaltak, a mindennapos teendőik mellett kevés idejük marad a pályázatra való felkészülésre, a projektötlet komplett összeállítására. A pályázatíróknak tehát valószínűleg mindig lesz létjogosultságuk a rendszerben, a könnyítések mellett is.
Pozitív az egyenleg
Az előző pályázati időszakban, 2007–2013 között, a kohéziós politika keretében megvalósított uniós fejlesztések közvetlen költségvetési hatásának becsült értéke 1180 milliárd forint volt. Azaz ennyivel volt több az EU-támogatások nyomán a járulék- és adóbevétel, mint a kötelező 15 százalékos tagországi hozzájárulás költsége. Az időszak az EU-támogatásokhoz kapcsolódó szükséges kiadásokon felül ennyi bevételt hozott az országnak. A pályázati rendszer fokozatos felfutásának következtében a 2007–2013-as időszak második felében jelentősen meghaladták a pozitív éves költségvetési hatások az időszak első felében becsült hatások mértékét – tudtuk meg
a Miniszterelnökségtől.
Hogy volt régen...?
