A tervek szerint idén nyáron pályázatot írnak ki lakossági napelemes rendszerek beruházási támogatására, mivel az olcsó és innovatív energia biztosításában, a rezsicsökkentés eredményeinek megvédésében kulcsszerepe lesz a napenergia felhasználásának.
Nyolcvanhétezer, az energiaszegénység kockázatának kitett család kaphat várhatóan vissza nem térítendő támogatást, ebből 70 ezer napelemeket telepíthet, 17 ezer pedig a napelemet a fűtési rendszerek korszerűsítésével összekapcsolva juthat támogatáshoz – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára Steiner Attila. A pályázat keretösszege több tízmilliárd forint lehet, a részleteken dolgoznak.
Az államtitkár elmondta: folyik az uniós források tervezése, az új uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) lehetőséget ad a koronavírus-járvány következményeinek enyhítésére. Minden tagállamnak saját nemzeti tervet kell kidolgoznia, amelyben fontos kritérium a zöld és a digitális átállás elősegítése, és az elkészült tervet az Európai Bizottságnak jóvá kell hagynia.
A magyar terv kilenc fő komponensből áll, a teljes program finanszírozásához szükséges becsült forrásigény 5760 milliárd forint, az energetika kiemelt komponens lesz – ismertette Steiner Attila. Az energetikai területen a rendelkezésre álló forrásból támogatnák egyebek mellett háztartási méretű kiserőművek létesítését, a lakossági napelemes és fűtési rendszerek modernizációját, az okosmérés elterjesztését, valamint a villamosenergia-hálózatok alkalmassá tételét a megújuló alapú áram fogadására. A magyar terv megvalósítása esetén 1100 megawatt új beépített napelem-kapacitás jön létre, három százalékkal növelve a magyar megújulóenergia-termelés arányát.
A kormány tavaly hirdette meg a Klíma- és természetvédelmi akciótervet, ebben célul tűzték ki, hogy 2030-ra a magyar áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes legyen, 2050-re pedig az uniós célkitűzésekkel összhangban szeretnék elérni a klímasemlegességet. Mindezt az energiabiztonságot garantálva, a klímavédelmi és a versenyképességi, gazdaságfejlesztési szempontokat összehangolva, a környezet megóvása mellett kívánják megvalósítani. Steiner Attila a kiemelt szempontok között említette emellett a rezsicsökkentés vívmányainak megvédését, valamint az olcsó és innovatív energiát.
Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a hazai napelemek kapacitása elérte a 2000 megawattos szintet, ez tizenháromszorosa a 2018-ban meglévőnek, így akkora az ország naperőmű-kapacitása, mint a paksi atomerőműé. Célul tűzték ki, hogy 2030-ra ennek háromszorosát, 6000 megawattot, 2040-re pedig hatszorosát, tizenkétezer megawattot érjen el Magyarország, valamint 2035-re kétszázezer háztartás rendelkezzen tetőre szerelt napelemekkel.
Hogy volt régen...?
