Arra lenne szükség, hogy a kormány a támogatások odaítélésekor szándékosan túlvállalja magát. Így történt ez 2004-2006 között is, és akkor pont így sikerült végül 99,6 százalékos felhasználási arányt elérni - írja Heil Péter, akit a Népszabadság idéz.
Nagy szükség lenne arra, hogy erősödjön Brüsszelben a Magyarország iránti bizalom, ezzel szemben Lázár János uniós támogatásokkal kapcsolatos fellépése nem éppen ezt tette. Majdani tárgyalópartnerei aligha tudnak mit kezdeni az olyan üzenetekkel, miszerint Lázár új beosztottaitól azt követelné meg, hogy „Brüsszel érdekeivel ellentétben" dolgozzanak a magyarok érdekeiért. És ugyanígy minimum disszonáns az a megjegyzés, miszerint „ismert, hogy Magyarországon milyen eszközökkel lehet ügyeket intézni", és hogy a kormánybiztos most, háromévi FIDESZ-országlás, és az EU-támogatások 95%-ának szétosztása után látja elérkezettnek az időt arra, hogy a „kapcsolati úton történő előrejutást" az NFÜ-ben felszámolják - írja blogjában Heil Péter, fejlesztéspolitikai szakértő.
Az új kormánybiztos tehát finoman szólva is ellentmondásos rajtot vett friss pozíciójában. A stílus, amivel a FIDESZ-féle támogatási rendszer kudarcairól beszélt, az eddigi sikerpropaganda tükrében elég szokatlan. Hogy mire jut mindezzel, még a jövő zenéje. Hamarosan, még az év vége előtt látni fogjuk mi is.
Mint Lázár János elmondta: az utóbbi hetek során az EU a 2007-2013 közötti tervezési időszak tizenöt operatív programja közül nem kevesebb mint tizenhárom finanszírozását felfüggesztette. A háttérben álló „különböző szabálytalanságok miatt" pedig alighanem 50-100 milliárd forintra meg fogja bírságolni Magyarországot…
Az Európai Bizottság mindenekelőtt azt kifogásolja, hogy az állami építési beruházásokat előkészítő közbeszerzéseknél az ajánlatkérő minisztériumok, önkormányzatok, közintézmények rendszeresen megkövetelték, hogy a tenderre jelentkező cégek mérnökei rendelkezzenek magyar kamarai tagsággal. Ez pedig – mint mondják – az uniós jognak ellentmondó versenykorlátozást valósít meg.
Az EU auditorai így nem is a jogi háttérbe, hanem a jogalkalmazás módjába köthettek bele. Abba jelesül, hogy az egyébként jogszerűen meg nem tagadható kamarai regisztrációt a tenderkiírók már a tenderre való jelentkezés időpontjában, nem pedig a megbízás elnyerése esetére várták el, ami a külföldről jelentkező cégeket az indulástól eleve eltántoríthatta, illetve a hazai pályán dolgozó magyarokkal szemben hátrányos helyzetbe hozta. Az NFÜ bűne pedig az lenne, hogy ezt a gyakorlatot a közbeszerzések ellenőrzése során tétlenül nézte.
A másik bejelentés – miszerint a minisztériumok „lustasága, bénasága vagy impotenciája miatt" a kormány komolyan tart attól, hogy 500-600 milliárd forint EU-támogatásnak rövid időn belül végleg búcsút inthetünk – még mellbevágóbb. Őszintén szólva: nem egészen világos, hogy Lázár miért pont ezt a számot említette. A bajt valójában jelentősen alulbecsülte.
A hazánknak járó EU-támogatás teljes felhasználása érdekében egyre sürgetőbb feladat a támogatás teljes összegének odaítélése. Július végén a szerződéssel lekötött EU-források nagysága csak a teljes keret kb. 87-88%-a volt. Ráadásul biztos, hogy a támogatott projektek egy része nem fog sikerrel megvalósulni. Így valójában arra lenne szükség, hogy a kormány a támogatások odaítélésekor szándékosan túlvállalja magát. Így történt ez 2004-2006 között is, és akkor pont így sikerült végül 99,6%-os sikeres felhasználási arányt elérni. Ezzel a logikával az NFÜ-nek mintegy 1000 milliárd forintot kellene még odaítélnie, és 1500 milliárd forint értékű támogatási szerződést kellene még aláírnia, lehetőleg néhány hónapon belül.
Hogy volt régen...?
