Klímareferenseket képeznek az ország tíz megyéjében, tizenhét helyszínen, több mint 300 olyan munkatárs részvételével, akik főként önkormányzatoknál vagy azok intézményeinél dolgoznak.
Az oktatás célja, hogy legyenek olyan felkészült szakemberek, akik képesek lesznek a klímaalkalmazkodást célzó európai uniós forrásokra fejlesztési terveket lefektetni, színvonalas pályázatokat írni és sikeres programokat megvalósítani.
A klímareferens-képzést megvalósító Dipol-csoport ügyvezetője, Fegyveres-Fiskál Gábor úgy látja: a klímaváltozás kapcsán egyre égetőbbek a feladatok, hiszen az utóbbi idők szélsőséges időjárása is megmutatta, hogy hazánk a többi európai országhoz képest érzékenyebb a klímaváltozásra. A szakember szerint amíg ma csak kellemetlenségnek tűnik, hogy a szegediek nyaranta rosszabbul alszanak a hőség miatt, az már egyáltalán nem tréfa, ha 15-20 éven belül új alapokra kell helyezni a kukoricatermesztést Magyarországon. A Dipol-csoport ügyvezetője figyelmeztetett rá, hogy a Világbank szerint az éghajlatváltozás 2050-ig százmillió embert taszíthat szegénységbe, a klímaváltozás következményei pedig újabb népvándorlást indíthatnak el világszerte.
A díjmentes oktatást izlandi, liechtensteini és norvég pályázati támogatásból, négyszer két napos, térítésmentes képzésben tartják meg a jelentkezőknek. A képzés fontosságát jelzi, hogy mostanában válnak elérhetővé a 2014–2020-as európai uniós fejlesztési időszak klímapolitikai célú pályázati forrásai. A Környezeti és energiahatékonysági operatív program 1116,9 milliárd forintos keretének több mint a feléből a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodást, valamint az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrások felhasználását célzó projekteket támogatnak.
(Magyar idők)
Hogy volt régen...?
