Az idén meghirdeti az emberierőforrás-fejlesztésre szánt uniós támogatások 90 százalékát a tárca – mondta a Magyar Időknek Köpeczi-Bócz Tamás, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkára. A március végéig megjelenő kiírások keretében mintegy 200 milliárd forintra lehet majd pályázatot benyújtani a felzárkózást segítő, esélyegyenlőséget támogató, foglalkoztathatóságot javító, iskolafejlesztési és egészségügyi projektekre.
Rákapcsol idén az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi): az Emberierőforrás-fejlesztési operatív program (EFOP) keretében rendelkezésre álló Európai Szociális Alapból (ESZA) és az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) származó uniós források közel 90 százalékára hirdet felhívásokat. A március végéig megjelenő kiírások keretében mintegy 200 milliárd forintra lehet majd pályázatot benyújtani a felzárkózást segítő, esélyegyenlőséget támogató, foglalkoztathatóságot javító, iskolafejlesztési és egészségügyi projektekre.
A 2014-es évben két pályázat már megjelent, ezeket tavaly elbírálták, és már a szerződéskötések is folyamatban vannak. Tavaly hét újabb felhívást írtak ki az EFOP keretein belül, összesen 42,9 milliárd forint keretösszeggel, míg az idén közel száz konstrukció megjelentetését tervezi a tárca. Az első negyedévre 26 pályázati kiírást tervezett az Emmi: térségi iskolahálózatok kialakítására például a tervek szerint 60 milliárd forintot különítenének el, a végzettség nélkül iskolaelhagyás megelőzésére 4 milliárdot, a szociális humánerőforrás fejlesztésére 12 milliárdot, a gyermek sürgősségi és baleseti ellátás fejlesztésére 10 milliárdot, felsőoktatási intézmények szakosodására 20 milliárdot, az ápolótanulók ösztöndíjprogramjára pedig 4,4 milliárd forintot szánnak.
Többletforrások
A kormány az idén 2048 milliárd forint kifizetését tervezi, ebből az Emmi két operatív programjára 220 milliárd forint teljesítését irányozták elő. 'Közös érdekünk, hogy a támogatások minél előbb célba érjenek, és segítsenek a társadalmi problémák, különbségek orvoslásában. A jelenlegi ütemezéssel 2017-re leszerződhetőnek tartjuk a rendelkezésünkre álló forrásokat, és 2020-ig kényelmesen meg is lehet valósítani a fejlesztéseket' – mondta a Magyar Időknek Köpeczi-Bócz Tamás, az Emmi európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára.
'A program teljes keretösszegének 6 százaléka egy új uniós szabály értelmében kötelezően nemzeti eredményességi tartalékba kerül, amelyről a 2018-as köztes értékelés után születik bizottsági döntés, és ha az addigi részcélokat teljesítette a tagállam, akkor felhasználhatja a tartalékot. Sőt, amennyiben más nemzeti operatív programban vagy tagállamban elmaradás van a pénzek felhasználásában, akkor az Európai Bizottság dönthet úgy, hogy a jól teljesítő tagállamokhoz csoportosítja át ezeket a kihasználatlan összegeket' – tette hozzá az államtitkár.
A 2007–2013 közti időszakban megszokottól jelentősen eltér majd az ESZA-források elosztása, mivel a bizottsággal kötött partnerségi megállapodásban foglalt célok megvalósítása érdekében minden operatív programban megjelenik a foglalkoztatásbővítési cél, és ehhez igényelhető támogatás az alapból. Az ESZA legnagyobb felhasználója az EFOP és a GINOP lesz, azonban míg a GINOP a gazdaságfejlesztés, továbbá a munkaügyi intézményrendszer működésének támogatása mellett a direkt foglalkoztatásjavító és munkahelyteremtő programokra koncentrál majd, addig az EFOP inkább indirekt módon támogatja ezeket a célokat.
Fő feladata a társadalmi felzárkózás támogatása, a család társadalmi szerepének megerősítése, a korai iskolaelhagyás csökkentése, a betegségek megelőzése és az egészségfejlesztés, továbbá a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése.
A közfeladatok racionalizálási folyamatának eredményeképp bizonyos feladatokat állami háttérintézmények látnak el, amelyeknek csak kiemelt eljárásrendű felhívások keretében lehet támogatást nyújtani, azonban a konstrukciók tervezésekor kiemelt szempont volt, hogy a közösségi források minél nagyobb része közvetlenül a hasznosulás helyén – például iskolákban, kórházakban – jelentkezzen elsőként – hangsúlyozta Köpeczi-Bócz Tamás.
Térségi fejlesztések
A közvetlenül az EFOP céljait szolgáló pályázati felhívások, állami intézményeknek szóló kiemelt programok mellett ez az egyetlen operatív program, amely területi fejlesztéseket is támogat majd az egyébként e célra elkülönített Területfejlesztési operatív program pályázatainak kiegészítéseként. "Folyamatosan egyeztettünk a területfejlesztési forrásokról döntő megyei önkormányzatokkal, amelyektől tervezett beruházásaikkal összefüggő, azokat a humán erőforrás oldaláról kiegészítő programjavaslatokat kértünk. Oktatási, felsőoktatási, továbbá szociális és egészségügyi célok megyei javaslatok alapján való támogatására 100-100 milliárd forintot különítettünk el – mondta Köpeczi-Bócz Tamás.
Ezt a szaktárcával való szoros együttműködés mellett hívhatják le az érintett megyék: például ha egy térségben egy bizonyos fajta betegség nagyon gyakori, akkor az egészségügyi ellátás és a szűrőprogramok mellett felvilágosító kampányokra is nyerhető majd támogatás. Ahol azonban az iskolai lemorzsolódás jelenti a legsúlyosabb gondot, ott inkább az ennek csökkentését célzó intézkedésekre csoportosítható nagyobb összeg. 'A 2007–2013 közötti időszak fejlesztéseinek eredményei kevésbé számottevő felzárkózást hoztak ezeken a területeken, és ebben mi is felelősek vagyunk, mert nem adtunk meg minden lehetséges segítséget az értelmes, hosszabb távon is életképes fejlesztések kidolgozásához, azonban ezen most változtatunk' – hangsúlyozta az államtitkár.
Intézkedések az iskolai lemorzsolódás ellen
'A mostani munkaerőpiaci és társadalmi problémák 6-8 éven belüli újratermelődésének elkerülése érdekében elsősorban a korai fejlesztésre koncentrálunk' – mondta az államtitkár. Az egyik kiemelt cél, hogy a gyermekek köznevelési rendszerbe lépésével mihamarabb megelőzzük a szociokulturális hatásból eredő hátrányt okozó mechanizmusokat, amelyek behozhatatlan különbségeket eredményezhetnek az alapfokú oktatás során. Ehhez az egyéni fejlesztés a legjobb eszköz, amivel a tanulók alapkészségeit, kommunikációs és problémamegoldó, továbbá infokommunikációs és nyelvismeretét javíthatják.
A másik fontos cél a fiatalok oktatásban tartása a 16 éves korig tartó tankötelezettség után is, amellyel kapcsolatban a legnagyobb problémákat az általános iskolák 7-8., illetve a szakiskolák 9-10. évfolyamain tapasztalják. A lemorzsolódás csökkentését több különböző program is támogatja. Ezekhez egyrészt kiválasztják a legutóbbi kompetenciamérésen legrosszabbul teljesítő intézményeket – legyenek azok állami, egyházi vagy civil fenntartásúak –, és ezek kiemelt figyelemre, a helyi szükségleteknek megfelelő intézkedések nagyobb támogatásra számíthatnak a kötelező feladatokhoz képest többletteljesítés vonatkozásában.
Sokszor azonban már az is segítséget jelent, ha a tanulók családjának lakhatási körülményein javítanak – erre ugyancsak külön felhívás koncentrál majd. A közoktatási programok mellett a felsőoktatás fejlesztésére az első negyedévre tervezett megjelentetéssel három konstrukciót dolgoztak ki az Emminél. Ezek többek között az intézmények intelligens szakosodását, a felsőoktatási infrastruktúra fejlesztését támogatják, továbbá olyan komplex, felsőoktatási fejlesztéseket, amelyek eredményeként a hallgatók, az oktatók és az intézmények magas teljesítménnyel reagálnak a munkaerőpiaci kihívásokra és a nemzetközi versenyre is, ezáltal javítva a felsőoktatás minőségén és elérhetőségén.
Hogy volt régen...?
