Az összes európai uniós forrást már jövőre lekötné a kormány, márciusra várhatóan minden pályázatot kiírnak – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. A gyors pályázatkiírás célja, hogy 2017 és 2020 között a tervezhetőségre, valamint a beruházások megvalósítására tudjanak koncentrálni a szereplők – írja a Magyar Idők.
A teljes európai uniós pályázati forrást elérhetővé teszi márciusra a kormány, és jövőre már le is kötné a teljes kohéziós kasszát. Idén pedig még 1000 milliárd forint értékű pályázatot szeretnének kiírni – mondta tegnap Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egy szakmai konferencián. Kiemelte: a 2014–2020-as ciklus pályázatainak meghirdetésével Magyarország az élen jár, mivel az Európai Unió 28 tagállama közül a 6. helyen állunk, jelentősen megelőzve a visegrádi országokat is. A miniszter emlékeztetett: bár az előző költségvetési ciklusban több pénz jutott infrastrukturális fejlesztésekre, gazdaságélénkítési intézkedésekre mindössze a források 15-17 százalékát használták fel. Ezzel szemben a jelenlegi ciklusban a kormány tervei szerint a források 60 százalékát a gazdaság fejlesztésére fordítják.
A miniszter szerint a gyors forráselosztás a tervezhetőséget és a kiszámíthatóságot erősíti, így marad három nyugodt év a programok megvalósítására. Ezzel kapcsolatban felidézte, hogy az előző ciklus utolsó időszakában már forrásvesztés fenyegetett, azonban ezt sikerült elkerülni. Az idei gazdasági év tervezésének költségvetési oldalról az volt a legsúlyosabb kockázata, hogy mennyi uniós pénz kerül kifizetésre. A tervezett kifizetés 2000 milliárd forint volt, a tényleges pedig 1600-1700 milliárd lesz, messze meghaladva a gazdasági elemzők 1000 milliárdos várakozását. A kiírt pályázatok összege 7800-7900 milliárd forint körül lesz.
Lázár János emlékeztetett: míg a 2007 és 2013 közötti fejlesztési ciklusban sok pályázatra nem volt érdeklődő, a mostaniban sok kiírásnál négy-ötszörös a túljelentkezés. Ennek pedig az az oka, hogy a kormány a szakmai érdekképviseletekkel, valamint a vállalati szféra szereplőivel közösen alakította ki a fejlesztési programokat.
Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke előadásában arra hívta fel a figyelmet: miközben a gazdaságban jelentős szerepük van az uniós pénzeknek, azoktól eltekinteni nem lehet, a vállalkozásoknak fel kell készülniük a 2020 utáni időszakra, amikor ezen pénzek elérhetősége kérdéses lesz.
Az MNB adatai szerint az uniós pénzekből fejlesztett vállalkozások jövedelmezősége elmaradt azoktól a cégekétől, amelyek a jegybanki növekedési hitelprogramból valósítottak meg beruházásokat. Az uniós pénzek tavaly a GDP 7 százalékát tették ki, a források lehívása 100 százalék felett volt.
Hogy volt régen...?
