A kkv-szektor fejlesztéseire, vasúti és közúti, infrastruktuális beruházásokra, energetikai korszerűsítésekre, valamint a szegénység mérséklését elősegítő lépésekre érkezett eddig a legtöbb európai uniós pályázat a vállalatoktól, valamint az állami intézményektől, önkormányzatoktól, alapítványoktól és egyházaktól – tudta meg a Magyar Idők.
Az operatív programok legnépszerűbb pályázataira közel 2,5 milliárd forintnyi forrásigény érkezett eddig, azonban a keret ennél kevesebb. Ez azt mutatja, hogy a kormány megfelelően célozta meg az uniós pénzek felhasználásánál azokat a jogcímeket, amelyekre valóban pályáznának az érintettek.
Eddig közel 19 ezer pályázat érkezett az európai uniós operatív programok legnépszerűbb pályázataira, a kiírások döntő többségét már március végén közzétette a kormány – közölte a Magyar Időkkel a Miniszterelnökség. A lapunkhoz eljuttatott legfrissebb adatok szerint szinte az összes operatív programban túljelentkezés mutatkozik a forráskeretre.
A Vidékfejlesztési programot leszámítva a fennmaradó 9 operatív program 3-3 legnépszerűbb kiírására összesen 2446 milliárd forintra érkezett támogatási kérelem, ez 18,5 ezer projekt megvalósítását jelenti. Ez jelentős túljelentkezés, mivel a rendelkezésre álló forráskeret mindössze 1520 milliárd forint, a támogatott projektek száma pedig az előzetes számítások szerint 5579 darab lesz, ebből 4275 beruházásra már szerződést is kötöttek. Az eddig megítélt támogatás megközelíti az 1100 milliárd forintot, amelyből már 806 milliárd forintra a szerződést is megkötötte az irányító hatóság a kérelmezővel, sőt az összegből már 367 milliárd forintot meg is kaptak az érintettek.
A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) három legnépszerűbb kiírására eddig közel 9200 pályázat érkezett a vállalkozásoktól. A legtöbben a mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásai elnevezésű prioritásra pályáztak. Ezen támogatás segítségével a vállalkozások a már meglévő infrastruktúrájukat fejleszthetik, emellett eszközbeszerzésre is igényelhetnek pénzt.
Mintegy négyszeres túligénylés érkezett szintén a GINOP-on belül a Prototípus-, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés elnevezésű kiírásra. A 45 milliárd forintos keretösszegre közel 2700-an pályáztak, összesen mintegy 170 milliárd forintos igénnyel. A gazdaságfejlesztést célzó támogatások közül a harmadik legnépszerűbb a gyakornoki programok finanszírozásának, valamint a gyakornokok foglalkoztatásának segítése.
A GINOP kiírásaira többségében vállalkozások pályázhatnak. Az egyéni vállalkozók azonban az összes pályázó 10 százalékát sem érik el, amelyből az következik, hogy inkább a kis- és közepes cégek körében népszerűek ezek a kiírások. A közép-magyarországi régióban is ezen gazdaságfejlesztési lehetőségek voltak a legnépszerűbbek, kiegészítve a vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének támogatásával.
A települések részére meghirdetett pályázatok közül az önkormányzati épületek energetikai korszerűsítésére érkezett eddig a legtöbb pályázat, a túljelentkezés itt is jelentős. Közel kétszeres forrásigény látszik a rendelkezésre álló kerethez képest a családbarát, rugalmas foglalkoztatást elősegítő munkahelyek kialakítására. Egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére is jelentős a túligénylés a települések részéről. A Terület- és településfejlesztési operatív program előbb felsorolt, legnépszerűbb kiírásaira mintegy 2500 pályázat érkezett, a települési önkormányzatok mellett alapítványoktól, valamint egyházi szervezetektől.
A legnagyobb pályázható keretösszeg az Integrált közlekedésfejlesztési operatív program három legnépszerűbb pályázatára jut. Idetartoznak a nemzetközi vasúti és közúti hálózat fejlesztését célzó beruházások, valamint a városi közutak és elővárosi vasutak megújítását célzó beruházások.
Kimerült a forráskeret a Rászoruló személyeket támogató operatív programban is. A programra költségvetési szervek pályázhatnak. Ennek keretében elsősorban a gyermekes, szegény családok életminőségének javítására, valamint az alacsony jövedelemmel rendelkezők nem pénzbeli segítségnyújtására érkezett a legnagyobb támogatási igény, mintegy 18,5 milliárd forint összegben.
A megváltozott munkaképességűek szociális segélyezésére is jut uniós pénz, elsősorban élelmiszercsomagok formájában érkezik támogatás a rászorulókhoz. Közel 100 milliárd forintra pályázhattak az egyházak, valamint a civil szervezetek, nonprofit társaságok az Emberierőforrás-fejlesztési operatív programban. Jelentős összeget kap továbbá a Tanoda program, a családtámogató programok, valamint a közösségfejlesztés.
A Miniszterelnökség jelezte, várakozásaik szerint jövőre már lekötnék a fejlesztésekre szánt teljes európai uniós kohéziós támogatási összeget. Habár a fejlesztési ciklus 2020-ig tart, a pénzügyi zárást 2022-re kell elvégeznie Magyarországnak, így a vállalkozásoknak négy évük marad a fejlesztések megvalósítására. A kormány célja az előző európai uniós ciklussal ellentétben, hogy célzott beruházásokra lehessen pályázni, ráadásul a 2014–2020-as pénzügyi ciklus forrásainak 60 százalékát a gazdaságélénkítő fejlesztésekre szánják a döntéshozók.
Hogy volt régen...?
