A tervek szerint Magyarország október végén benyújtja a brüsszeli észrevételek és tárgyalások után kialakuló operatív programokat az Európai Bizottságnak, és bízik abban, hogy az év végéig megérkezik a testület jóváhagyása – mondta el Zsigmondné Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség államtitkára az Országgyűlés európai ügyi bizottsága előtt elhangzott tájékoztatójában a parlamentben – erről a Magyar Nemzet számol be.
Az államtitkár ismertette: az operatív programokat júniusban küldte el a kormány az Európai Bizottságnak. Nyár végén érkeztek meg a bizottság észrevételei, hét operatív programhoz összesen több mint ezer észrevételt tett a testület.
Hamarosan jönnek a pályázatok
Zsigmondné Vitályos Eszter hozzátette: a kabinet úgy döntött, hogy már ősszel megjelentetnek pályázatokat a hazai költségvetés kockázatára, a kiírások október első-második hetében várhatók. A 2014–20 között érkező uniós források felhasználásának keretét jelentő partnerségi megállapodás dokumentumait szeptember 11-én vette át Orbán Viktor miniszterelnök;az operatív programok a részleteket, a konkrét intézkedéseket vázolják fel.
A bizottság elállt kifogásaitól
A partnerségi megállapodásról szólva az államtitkár kiemelte: a dokumentum elfogadását megelőző egyeztetések során sikeresen tudták képviselni a magyar érdekeket egyebek között az élelmiszer-ipari feldolgozás támogathatósága esetében, ahol nagy nézetkülönbség volt az Európai Bizottság és a magyar kormány között. Szintén kiemelkedő eredménynek nevezte az államtitkár, hogy a testület elállt kifogásaitól, és továbbra is támogatható lesz a nemzetközi közlekedési hálózatra „ráhordó” helyi utak fejlesztése az új hétéves uniós ciklusban.
Jut pénz a kkv-knak
Sikeresek voltak a tárgyalások a kis- és középvállalkozásoknak nyújtandó vissza nem térítendő támogatások területén is. Az Európai Bizottság a kkv-k támogatásának fő eszközét a visszatérítendő pénzügyi eszközökben látta, de végül a partnerségi megállapodásba nem kizárólagos finanszírozási formaként került be a visszatérítendő pénzügyi eszköz – mondta el Zsigmondné Vitályos Eszter.
Az államtitkár ismertette: kompromisszumot kellett kötnie Magyarországnak például a turisztika területén, végül azt sikerült elérni, hogy a gazdaságfejlesztési operatív programban megmarad egy önálló turisztikai prioritás, ami körülbelül 100 milliárd forint forrást jelent.
Ebben viszont hajthatatlanok
Nem fogadta el viszont az Európai Bizottság a magyar álláspontot egyebek közt a Budapesten megvalósuló, de országos hatáskörű projektek finanszírozása esetében. A kormány azt szerette volna elérni, hogy ezeket a projekteket teljes egészében a kevésbé fejlett régióknak járó forrásokból lehessen finanszírozni, így kímélték volna a központi régióra jutó, korlátos forrásokat.
Elzárkózott a bizottság egyebek mellett nagy budapesti beruházások támogathatóságától, középületek fejlesztésének, felújításának támogathatóságától, járműbeszerzések kapcsán pedig még tárgyalnak a testülettel – ismertette az államtitkár.
Tömegesen jövőre
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára már kedden beszélt arról, hogy „tömegesen” az operatív programok elfogadása után, jövő év elejénjelennek majd mega 2014 és 2020 közötti fejlesztési időszak forrásaira vonatkozó pályázatok.
A politikus emlékeztetett arra, hogy 2014 és 2020 között mintegy 12 ezermilliárd forint európai uniós fejlesztési forrás áll Magyarország rendelkezésére, amit ki kell használni, mert nem tudni, hogy lesz-e még olyan időszak, amikor ekkora keretösszegben lehet fejleszteni. A tíz operatív programra 8737 milliárd forint áll majd rendelkezésre, amelynek 85 százaléka uniós, a maradék pedig hazai költségvetési forrás. Az operatív programokra rendelkezésre álló összeget egészítik ki a közvetlenül Brüsszelből érkező támogatások – fűzte hozzá a helyettes államtitkár.
A nagyvállalatok érdeke is lesz
A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program prioritásait részletesen ismertetve a helyettes államtitkár elmondta: támogatják a kis- és közepes vállalkozásokat, a kutatás-fejlesztést és az innovációt. Támogatni kell az infokommunikációs fejlesztéseket, az energetikai beruházásokat és a foglalkoztatás bővítését, valamint a turizmust. A főbb szabályozási újítások között említette, hogy megalapozottabb, összehangoltabb lesz a stratégiaivégrehajtás-tervezés, és fókuszáltabbak lesznek a pályázatok.
Hogy volt régen...?
