A 2014–2020-as EU-s költségvetéssel újra értelmet nyer a regionális politika, vagyis csökkenhet a különbség Budapest és a vidéki régiók között. Igaz, a pénzekre még várni kell, mert az unió késik a releváns jogszabályok megalkotásával.
„Mit várhatunk a 2014–2020-as uniós pályázatoktól?” Ezt a kérdést teszi fel sok olyan vállalkozó és cégvezető, akik korábban vagy éltek már az unió adta pályázati lehetőségekkel, vagy megirigyelve sokak sikerét, az új időszakban ők sem szeretnének kimaradni a jóból.
2014-ben megkezdődött az új hétéves költségvetési időszak az Európai Unióban, amelynek köszönhetően újra friss pénz áramlik majd a piacokra. Az előző hétéves időszakban Magyarország 8200 milliárd forint uniós pénzt kapott, míg 2014 és 2020 között ez a szám 7300 milliárdra csökkent. Ez az összeg azonban még így is jelentős, és a prioritások átrendeződésének következtében még akár nagyobb hatást is gyakorolhat a gazdaságra, mint azt az elmúlt időszakban tapasztalhattuk.
A legszembetűnőbb változás az lesz, hogy míg 2007–2013 között a források nagyjából 20 százalékát fordították gazdaságfejlesztésre – hiszen a tervezési időszakban még szó sem volt válságról –, addig a kormány az új periódusban az uniós pénzek 60 százalékát kívánja gazdaságfejlesztésre fordítani. Ez annyit jelent, hogy kevesebb út épül – vagy szökőkút újul meg – európai uniós támogatásból, viszont sokkal több vállalkozás juthat uniós forrásokhoz, és számottevően több olyan beruházás valósulhat meg, amely fenntartható, és nem csak egyszeri befektetést jelent.
A 2014–2020-as időszakban újra értelmet nyer a regionális politika, vagyis a régiók közötti fejlettségi különbségek csökkentésének szándéka. Ez számokra lefordítva annyit jelent, hogy a legfejlettebb közép-magyarországi régió, amely Budapestet és Pest megyét foglalja magában, csak az összes forrás 3,55 százalékát kapja, ami körülbelül 255 milliárd forintot jelent. Ezzel szemben a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) csak a vidéki hat régióban lesz elérhető, ide 2825 milliárd forint forrást allokáltak. Az előző időszakban működő GOP-ban, amely a GINOP jogelődje, még 1000 milliárd forint forrás sem volt.
További hátrány a budapesti és a fejlett Pest megyei településeknek, hogy az úgynevezett regionális támogatási intenzitás tovább csökkenhet. Míg korábban egy budapesti kisvállalkozás gépek beszerzése után 30 százalékos támogatást kapott, az új rendszerben a tervek szerint már csak 20 százalékot kaphat. Középvállalkozások a korábbi 20 százalék helyett 10-et igényelhetnének, a nagyvállalkozások pedig teljes mértékben ki lesznek zárva egyes lehetőségekből. A vidéki vállalkozások esetében viszont jobbára megmaradnak a korábbi magas intenzitások, így egy kisvállalkozás továbbra is akár 70 százalékos támogatáshoz juthat a dél-dunántúli, észak-magyarországi, észak-alföldi és dél-alföldi régiókban.
Az előzőekből kiindulva a komoly uniós támogatásokra pályázni szándékozó cégek közül egyértelműen a vidéki vállalkozások lesznek előnyben mind az elérhető források összegét, mind a támogatási intenzitást tekintve. Alaposan meggondolandó lesz tehát a jövőben a vállalkozás székhelyének és telephelyének megválasztása, és akár még költözésre is rábírhatják a cégeket a kecsegtető pályázati lehetőségek.
Nagy kérdés természetesen a mennyi pénz után az, hogy mikor érkeznek a források, vagyis mikor jelenhetnek meg az első 2014–2020-as keret terhére kiírt pályázati lehetőségek. E tekintetben sajnos elmaradásban van az EU a releváns jogszabályok megalkotásával, így a témában illetékes államtitkár június–július tájékára teszi a pályázati dömping beindulását. Ettől függetlenül Magyarországnak joga lesz már idő előtt olyan kiírásokat megjelentetni, amelyek esetében kicsi a kockázata annak, hogy azok nem felelnek meg az Európai Bizottság által később elfogadásra kerülő keretszabályoknak. Ebbe a kategóriába tartoznak az államtitkár szerint a megújuló energia hasznosítását, vagy a kutatás-fejlesztést támogató pályázati lehetőségek.
Szerző: Szabó Bence, az EURO Pályázat Kft. ügyvezető igazgatója
Hogy volt régen...?
