Wittinghoff Tamás: olyan keresetet akarunk benyújtani, amelyet nem lehet olyan egyszerűen lesöpörni

Budaörsöt nem tántorította el Budapest esete a Fővárosi Törvényszékkel, amely alig egy hónap alatt tárgyalás nélkül visszautasította fővárosi önkormányzat keresetét szolidaritási adó ügyben – tudta meg a Népszava.

„Döbbenetes, hogyan próbált az érdemi eljárás alól kibújni a bíróság. Budaörsöt ez sem tántorítja el, de óvatossá teszi. Elindítjuk a pert, de nagyon alaposan átgondoljuk a pertaktikát. Olyan keresetet akarunk benyújtani, amelyet nem lehet olyan egyszerűen lesöpörni”  – válaszolta a Népszava kérdésére Wittinghoff Tamás, a város polgármestere. A Pest megyei településnek egyébként már van gyakorlata a szolidaritási adó miatti pereskedésben, hiszen egyszer már pert indítottak emiatt.

„Azt, hogy Magyarországon nincs jogállam, bizonyítja ez az évekkel ezelőtt indított polgári per, amelyben a mai napig sincs döntés. A másodfok ugyanis az Alkotmánybíróságra bízta az ügyet, amely azonban a költségvetés helyzetére hivatkozva azt mondta, hogy nincs lehetőségük dönteni” – emlékeztetett a polgármester. Mint mondta: „jövőre már ötmilliárdot kell befizetnie Budaörsnek az államkasszába szolidaritási hozzájárulás címen. Ez jócskán meghaladja a kötelező feladatokra adott állami normatíva összegét, így az önkormányzat saját bevételeiből von el a kormány. Ezt pedig tiltja az Alaptörvény, az önkormányzati törvény, illetve egy nemzetközi egyezmény, az Önkormányzatok Európai Chartája is.”

Kérdéses, hogy ezúttal juthatnak-e más eredményre. Az eljárás jogilag mindenképpen más lesz, mint az első próbálkozás. 2017-ben ugyanis polgári perben követeltek kártérítést a szolidaritási hozzájárulás bevezetése miatt az államtól, most viszont, Budapesthez hasonlóan, közigazgatási bírósághoz fordulnak. A közigazgatási perben, miként a főváros, annak kimondását kérhetik, hogy a pénzügyminiszter nem végezte el a rá rótt igazítási kötelezettséget, az adó maximumát nem hozta egyensúlyba az Alaptörvény és az önkormányzati törvény rendelkezéseivel.

A közigazgatási perrendtartás egy viszonylag új, alig öt éves jogintézmény, az önkormányzatok nem is igen éltek vele eddig, így a főváros kitaposatlan útra lépett. A közigazgatási bíróság bizonytalanságát jelzi, hogy nem mertek belemenni az érdemi eljárásba, inkább eljárásjogi hibára hivatkoztak a kereset visszautasításánál.