Csütörtökön ketten meghaltak a Heves vármegyei Gyöngyöstarján településen kialakuló villámárvízben.
- A Vas vármegyei Rábagyarmatnál olyan gyorsan emelkedett a Rába vízszintje, hogy egy szigetről ki kellett menteni három ott rekedt kirándulót.
- Kaposvárnál pedig leállt a vasúti közlekedés, mert sáros víz öntötte el a síneket.
Előzmények: habár május közepére megszűnt az aszály Magyarországon, a kifejezetten esős hónapban gyakran olyan rövid idő alatt esett le olyan sok csapadék, ami az ország egyes részein villámárvizek kialakulásához vezetett.
Felülnézet: itthon a nyár a legcsapadékosabb időszak, ugyanakkor a klímaváltozás miatt ezeken a hónapokon belül változik az esőzések eloszlása: egyre több lesz az extrém esőzés, miközben a száraz időszakok hossza is nő.
- Mindez pedig aszályok, villámárvizek, földcsuszamlások kialakulásához vezethet – ahogy az a Másfélfok szerkesztőségének G7-hez elküldött kommentárjából kiderül.
Magyarország vízgazdálkodása jelenleg az árvizek és belvizek gyors elvezetésére van berendezkedve, ezért az ország jelentős területeken veszít vizet, és szárazodik. Eközben a villámárvizek kezelésére sincs felkészülve.
Alulnézet: az extrém időjáráshoz való alkalmazkodás már Magyarországon is megkezdődött, amelynek a fő irányvonala a víz elvezetése helyett a megtartása.
- A Pest megyei Püspökszilágyon például olyan rendszert alakítottak ki, amely a magasabban fekvő területeken visszatartja, az alacsonyabban fekvőkön pedig tárolni tudja a többletvizet.
- A városokban a zöld felületek növelése és olyan vízgazdálkodási rendszerek kialakítása lehet a megoldás, amelyek alkalmasak a csapadék szikkasztására, tározására, elpárologtatására és tisztítására.
Mi várható? Az extrém időjárási események gyakoriságának növekedése; az ezzel együtt járó károkat pedig az alkalmazkodás mellett a felmelegedés mérséklésével lehet csökkenteni.
(G7)
Hogy volt régen...?
