Ha az államosítás elmarad is, várhatóan szorosabb szakmai „pórázra” fogják a szakrendelőket – derült ki a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség konferenciáján Balatonalmádiban.
A szakmai szövetség pontokba szedte a járvány utáni betegellátási problémákat, s míg az intézményvezetők a rendelőkből egyre fogyatkozó szakemberek miatt aggódtak, a finanszírozó az ellátott betegek számát ítélte kevésnek.
Egy nyári egészségpolitikai döntés, amely az addigi hatórás munkaidőt nyolc órára növelte, tovább tizedelheti a szakorvosok számát a rendelőkben. Ezért Tóth Tibor, a szakmai szövetség alelnöke azt kérte, hogy ne szüntessék meg a rendelőkben a jelenlegi 6 órás rendelési időt, és könnyítsenek a nyugdíjas orvosok visszafoglalkoztatásán. Pásztélyi Zsolt, a Medicina2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke szerint ha az államosítás eddig elmaradt is, az önkormányzati választások után erre sor kerülhet. Jelezte azt is, hogy a kórházakhoz való szorosabb integrációnak sem örülnének a még önálló szakrendelők. Az utóbbival nehezülne az intézmények irányítása, működtetése, hiszen a napi döntések távol kerülnének a problémáktól.
„Ha rajtam múlna, lenne államosítás” – reagált Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár, majd azzal folytatta: de a kormány meg nem akarja, tudomásul vettem, hogy nem nyerhetek mindig. Szerinte mindig előjön a centralizálás problémája, és az eddigi felmérések igazolták, hogy a fenntartó laikus, ami működési problémákhoz vezet. Így például egy-egy településen a járóbeteg-ellátást nem az ott élők igényeihez igazítják, hanem ahhoz, hogy éppen milyen ellátáshoz sikerült orvost vagy egyéb erőforrást szerezni. Ezért vannak most országszerte kis rendelőkben nagy költséggel üzemeltethető laborok. Ezeken a helyeken az országos átlag töredékét látják el, viszont őket tízszeres költséggel. Az államtitkár szerint nem igaz, hogy a helyhatóságok több tízmilliárdos forrással egészítették ki a járóbeteg rendelők támogatását. Adataik szerint 3 év statisztikája alapján ez az összeg 9-10 milliárd forint, és ennek is nagy része a fővárosban.
A hat órás szakrendelői munka eltörlésével kapcsolatos jelzésre Takács Péter úgy reagált: „tessék tudomásul venni, hogy a magasabb fizetéshez magasabb elvárások társulnak.” Hozzátette: „Ma olyan magasak az orvosbérek, hogy meghaladják a nemzetgazdasági átlagkereset háromszorosát, ekkora luxust nem engedhet meg a költségvetés magának, hogy 6 órás munkáért 8 órás munkabért fizessen az orvosoknak.” Jelezte: a jövőben nagyobb kontroll lesz a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) és az Országos Kórházi Főigazgatóság részéről a szakrendelőkben.
„Még most is tíz százalékkal kevesebb beteget látnak el a szakrendelők, mint a járványt megelőző utolsó évben” – kevesellte a járóbeteg ellátók teljesítményét Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója, aki közölte azt is: pénz van, aki többet teljesít, annak ki tudják fizetni az ellátást. A főigazgató adatokkal is szembesítette a teremben ülőket, így például a vizsgálatok 16 százalékkal, a vérvételek 5 százalékkal, a kontrollok 20 százalékkal csökkentek. Az ultrahang kezelésekben 14 százalékos elmaradás van 2019-ben elvégzettekhez képest.
Az egyik legfontosabb kihívásnak a humánerőforrás problémák megoldását ítélte Szondi Zita, az Országos Kórházi Főigazgatóság alap- és szakellátásért felelős főigazgató-helyettese, aki szerint legalább ennyire hangsúlyos „a nem megfelelő üzemméretű szakrendelők” helyzetének a rendezése. Mint mondta: az országban működő 374 szakrendelő 37 százaléka úgynevezett mikroszolgáltató, éves finanszírozásuk nem éri el a hatmillió forintot. A vidéki önkormányzatok által fenntartottak csupán a betegek 9,34 százalékát látják el.
A fórumon Szánti Istvánné, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara járóbeteg szakellátásért felelős vezetője ismertette felmérésüket. Eszerint a válaszoló 56 intézmény 46 százaléka vélte úgy, hogy romlott a rendelőbe érkezők ellátása. A szakdolgozók jellemzően egy rendelés alatt 30 beteget látnak el, és több mint felük elégedetlen a bérével, azzal együtt is, hogy most történt egy 18 százalékos emelés. A válaszadók 60 százaléka mondta azt, hogy megkapta a teljes 18 százalékot, 14 százalékuk pedig kevesebbet kapott. A válaszadók többsége szerint kevesebben vannak, mint kellene.
Hogy volt régen...?
