Programok zajlanak azért, hogy szinte minden fiatal szakmát, részszakmát szerezhessen.
A magyar diákok mind a tradicionális, mind a technikumhoz kapcsolódó képzések versenyében érmeket szereznek a szakmák Európa-bajnokságán, tudásukat a megújult szakképzésnek is köszönhetik – mondta Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkára Kaposváron, a Mérésértékelés, tudásbeszámítás és átjárhatóság fejlesztése a szakképzésben elnevezésű projekt indulásához kapcsolódó hétvégi sajtóeseményen.
A magyar szakképzés a duális, gyakorlatközpontú képzés eredményeként teljesít jól – mondta Hankó Balázs –, a szakképzésben résztvevő diákok részben a szakképzési centrumban, részben az azokkal együttműködő gazdasági, ipari, piaci szereplőknél tanulnak. Az államtitkár a szakképzés növekvő népszerűségéről elmondta, hogy idei adatok szerint az általános iskola elvégzése után tíz tanuló közül hat választotta a szakképzést, amely egyszerre ad szakmát, utána érettségit, majd továbbtanulási lehetőséget a modern, megújult, flexibilis, versenyképes autonóm magyar felsőoktatásban.
Programok zajlanak azért, hogy szinte minden fiatal szakmát, részszakmát szerezhessen, külön figyelmet fordítanak a felzárkózó településekről érkezőkre. A lemorzsolódás, a korai iskolaelhagyás csökkent a szakképzésben az elmúlt években – mutatott rá az államtitkár, aki célként fogalmazta meg 2030-ra, hogy tízből hét továbbtanuló diák válassza a szakképzést, tízből kilenc vegyen részt a duális képzésben, hiszen a magyar gazdaságnak erre van szüksége, és legyen mindenkinek szakmája, részszakmája az egyre erőteljesebbé váló munkaerőpiaci versenyben. Mindez elkötelezett szakképzési centrumokkal, elkötelezett oktatókkal és elkötelezett partnerszervezetekkel érhető el – fűzte hozzá.
Beszédében az államtitkár történelminek nevezte a 24 ezer szakképzési oktatót érintő több mint 32 százalékos idei bérfejlesztést, amelyre hatvanmilliárd forintot szánnak.
Ahhoz, hogy a digitalizáció a szakképzésben is a mindennapok részévé váljon, immár hétszáz digitális tananyagot tettek elérhetővé, és a szakmai vizsgák meghatározó része is digitális alapon történik. A szakképzést érintő infrastrukturális fejlesztésekről azt mondta: 96 milliárd forintból 31 iskola újulhat meg, 110 ezer négyzetméteren végeznek rekonstrukciókat. Az intézményi együttműködések keretében, immár 100 egyetemi szakképzési vagy technikumi kooperáció van Magyarországon, ezáltal 74 százalékkal emelkedett a szakképzésből a felsőoktatásba jelentkezők száma.
A Mérésértékelés, tudásbeszámítás és átjárhatóság fejlesztése a szakképzésben elnevezésű projektről elmondta: ennek célja, hogy az egyedi tudásismerethez illeszthessék a fiatalok szakképzési oktatását, segítve a képzési szintek közötti átjárhatóságot, növelve a fiatalok sikerélményét, javítva a magyar gazdaság hajtóerejét. A hét szakképzési centrumban induló projekt célja a szakképzés és a felnőttképzés átfogó, rendszerszintű fejlesztése, a digitális kompetenciafejlesztés szempontjainak beépülése és az is, hogy a két képzési forma rugalmasabban igazodjon a munkaerőpiaci igényekhez. Fontos, hogy a szakképzésből kikerülők minél inkább képesek legyenek a magas hozzáadott értékű munkahelyek betöltésére, a szakképzés törekedjék a munkaerőpiaci versenyképesség szempontjából hiányzó képességek pótlására.
Gelencsér Attila (Fidesz), Kaposvár és a Zselic országgyűlési képviselője az orosz–ukrán háborúra utalva azt mondta, a háború az emberi életek szempontjából borzalmas, de egzisztenciális szempontból is hátrányos dolog. Ha nincs háború, még több pénz van a mostanihoz hasonló szakképzési fejlesztésekre.
Pintér Rómeó (Fidesz-KDNP), Kaposvár alpolgármestere emlékeztetett arra, hogy a városvezetés célként jelölte meg a városban dolgozók bérének emelését. Ehhez minél több magas hozzáadott értékű árut kell előállítani, így a kaposvári fiataloknak magas szintű tudásra kell szert tenniük, hogy ezen állások betöltéséhez a korosztályukban versenyképesek legyenek.
Weimann Gáborné, a Kaposvári Szakképzési Centrum főigazgatója elmondta, hogy fennállása óta a centrum 8,6 milliárd forint pályázati forrást nyert el, amelyet a módszertani fejlesztésektől a tehetséggondozáson át az oktatói képzésekig és az infrastruktúra megújításáig számos célra fordíthatott.
Hogy volt régen...?
