Soha nem látott lehetőségeket teremtett a vidéki múzeumok számára a Magyar Géniusz Program – mondta a kultúráért felelős államtitkár.
A kecskeméti Katona József Múzeum „Ezek a képek mind beszélnek” című kiállításának megnyitóján azt is mondta a kultúráért felelős államtitkár, Závogyán Magdolna, hogy mindenáron el kell kerülni, hogy a közgyűjtemények „saját maguk múzeumává váljanak”. A hazai intézmények megértették ezt az üzenetet – folytatta –, és világosan látják, hogy ki kell lépni a pusztán megőrző, statikus szemléletmódból, mozgásba kell hozni az örökséget. A kormányzat – felismerve a múzeumi szakterület kiemelt jelentőségét – támogatja az intézményeket, és megteremti a keretet azok korszerű működésére és fejlődésére. A kormány a Magyar Géniusz Programban mintegy 3,5 milliárd forint támogatást juttatott a magyar múzeumoknak határokon innen és túl, szerte a Kárpát-medencében.
A program keretein belül az év végéig 38 állandó, 26 időszaki kiállítás, és 39 tudományos projekt valósul meg – sorolta a kultúráért felelős államtitkár. Elmondta, hogy a Katona József Múzeum az állandó képzőművészeti kiállítás megszervezése mellett sikeresen pályázott az intézmény infrastrukturális felújítására is. Mint mondta, a Cifrapalota Kecskemét szimbolikus épülete, jogos igény volt az országos jelentőségű képzőművészeti gyűjtemény kiállítására, és a helyet adó épített örökség belső korszerűsítésére. „A kultúra él, körülvesz, gyógyít és inspirál” – zárta ünnepi beszédét.
Rosta Szabolcs múzeumigazgató kijelentette: „Az épületben olyan fejlesztések történtek, hogy túlzás nélkül 120 éves álom valósult meg.” Az intézmény csaknem százmillió forint kormányzati támogatást kapott a kiállításra és a fejlesztésre.
Jánosi István (Fidesz-KDNP) kecskeméti önkormányzati képviselő arról beszélt, hogy minden kecskeméti büszke lehet a kiállításra, hiszen az átfogó képet ad a magyar képzőművészet 20. századi első felének történetéről. A múzeum ezzel olyan közgyűjteményt kínál, amely a hazai és a külföldi látogatók számára is vonzó lehet.
A kiállítás 308 négyzetméternyi alapterületén összesen 138 műalkotás, ezen belül 114 festmény, 15 iparművészeti tárgy (üveg, kerámia, textil), 8 folyamatosan cserélődő grafika és egy szobor kerül a látogatók elé. A szecessziós Cifrapalota második emeletén helyet kapott kiállítás hat tematikai egységből áll: a Kecskeméti Művésztelep első korszaka (1909-1919), Farkas István (1877-1944) életműve, Tóth Menyhért (1904-1980) életműve, Mednyánszky László (1852-1919) életműve, Nagy István (1873-1937) művészete és a magyar művészet a 20. század első felében.
Hogy volt régen...?
