A vizsgált szakrendelői beruházások több mint a felét az önkormányzatok fizették egy magyar felmérés szerint 2022-ben és tavaly. 2024-ben csak a felmérésben szereplő intézményeknél összesen több mint 10 milliárd forintot költenek az önkormányzatok a szakrendelőik támogatására.
A Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség felmérést készített a szakrendelő-tulajdonos önkormányzatok szerepéről. Kiderült, hogy az önkormányzatok több mint jó gazdák, mostanra ők fizetik a beruházások több mint felét, és minden hetedik beteg ellátási költségét.
A Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség több mint 25 éve képviseli a lakosságközeli ellátást végző, kórháztól független szakrendelők és általában a járóbeteg-szakellátás érdekeit. Az alap- és fekvőbeteg-ellátás mellett fontos a járóbeteg-ellátás szerepéről, helyéről is beszélni, mivel egy jól működő szakrendelői hálózattal kevesebb beteg kerül kórházba, amivel az egész kórházi ellátórendszert lehet költséghatékony módon tehermentesíteni.
E célok eléréséhez fontos a járóbeteg-szakellátás autonómiája, aminek az önkormányzati fenntartás, illetve kórházon belüli autonóm működés a záloga.
Mindezeken túl sokszor a független szakrendelők tulajdonosai, a helyi önkormányzatok állták eddig a felújítási és fejlesztési forrásokat, egyes önkormányzatok pedig működési támogatást is nyújtanak intézményeiknek. E tulajdonosi segítség pontos mértékének megismerésére kezdeményezett tagjai körében felmérést a Medicina, amelyben önkormányzati beruházási támogatások, illetve az önkormányzati működési támogatás mértékéről, nagyságrendjéről gyakoriságáról kérdezték a Szövetség tagjait.
A kérdőívben mind az önkormányzati működési, mind a beruházási támogatásokat illetően 2022. évi és a 2023. évi teljesített összegekről, valamint a 2024. évi tervekről is kérdezték.
Összesen 26 önkormányzati fenntartású intézményből érkeztek adatok, és elmondható, hogy minden válaszadó szakrendelő kapott beruházási támogatást a tulajdonos önkormányzatától. Ami ennél is beszédesebb tény, hogy az önkormányzati beruházási támogatások átlagosan 52 százalékos arányt képviseltek intézményi beruházásokban az elmúlt években. Azaz az összes szakrendelői beruházás több mint a felét az önkormányzatok fizették.
Amikor az idei évre vonatkozó beruházási tervekről kérdeztek kiderült, hogy 2024-ben várhatóan az önkormányzati beruházási támogatások már az intézményi beruházások 80 százalékát teszik majd ki. Azaz: tulajdonosi támogatások nélkül idén gyakorlatilag nem lenne érdemi felújítás vagy beruházás a szakrendelőkben.
Természetesen nemcsak a beruházásokban támogatják az önkormányzatok a tulajdonukban lévő szakrendelőket, hanem a napi működésükben is segítik őket. Ilyen jellegű segítséget a felmérésben szereplő szakrendelők 88 százaléka kapott, tehát ez is általánosan bevett gyakorlatnak tekinthető. Jelentőségét jól mutatja, hogy aránya a teljes működési kiadásokban ez évben várhatóan már közel 15 százalék lesz, miközben 2022-ben még „csak” 9,5 százalék volt. Egyszerűen szólva mostanra minden hetedik beteg ellátását már nem a társadalombiztosítás, hanem a tulajdonos önkormányzat fizeti, a saját zsebéből.
A nagyságrend érzékeltetésére még egy adat: ebben az évben CSAK a felmérésben szereplő intézményeknél összesen több mint tízmilliárd forintot költenek az önkormányzatok az szakrendelőik támogatására.
Egy esetleges állami tulajdonba vétel után ezek a források értelemszerűen elvesznek, így egy szakrendelő-államosítás a magyar egészségügyi rendszerből történő nettó forráskivonást jelentene. Úgy gondoljuk, nyilvánvaló, hogy az egészségügy jelen helyzetében nem mondhatunk le semmilyen anyagi támogatásról, főleg nem egy összességében minimum évi tízmilliárd forintra becsülhető összegről – vélekedik a Medicina2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség.
Végezetül – bár ez nem volt témája a felmérésnek – fontos megemlíteni, hogy a járóbeteg szakrendelőkben sok olyan szakdolgozó és orvos dolgozik, aki egészségi állapota/kora/családi helyzete miatt nem tudja vállalni a kórházi munkát (három műszak, hétvége, ügyelet), viszont a szakrendelőben magas színvonalú munkát végezhet. Ezért a szakrendelők kórházhoz rendelése, majd a humán erőforrás belső átirányítása nem fogja javítani a kórházak humánerőforrás helyzetét, sőt e munkatársak egy része inkább távozik, így ők elvesznek az egész állami ellátórendszer számára a szövetség szerint.
Hogy volt régen...?
