Magyarország azóta, hogy a nemzeti akkumulátor-stratégia berúgta az ajtót, folyamatosan szembesül azzal, hogyan is néz ki testközelből az iparág koreai és kínai befektetőkkel, keleti környezeti és munkakultúrával. De mi várható egy szlovén cégtől? Mire készül Sóskúton az Andrada?
A keleti világ legnagyobb akkugyártói telepedtek meg Magyarországon, és még mindig nincs vége: a Samsung, a SungEel, az SK, a BYD és társai után legutóbb a Wanhua jelezte, hogy érdeklődik a magyarországi akkubefektetés iránt, a Samsung pedig már a harmadik üzemét építi Gödön a sikerre való tekintettel. A bőkezű állami támogatás mellett a koreai és kínai befektetők számára vonzó, hogy az Orbán-kormány a magyar szabályozást, az előírásokat rendszeresen megszegő üzemek szankcionálását az akkuipar akadálymentes kiszolgálásához igazította. Látszik ez abból is, milyen eséllyel perelnek a civilek a CATL-lel szemben.
Peter Tibaut, a Sóskúton akkumulátorfeldolgozót tervező Andrada Group Kft. egyik tulajdonosa egy szlovén lapnak januárban adott interjújában nem tagadta, hogy a szlovén céget is a laza jogszabályi környezet hozta ide, persze amellett, hogy a 13 milliárd forintos beruházás 4,7 milliárd forint állami támogatásra számíthat. „Szlovénia volt az első a terveinkben, a gyár a Muravidéken lett volna, de ideiglenesen leállítottuk, mert láttuk, hogy a jogszabályaink miatt túl lassú lesz.” Elmondta azt is, hogy a magyar kormány vörös szőnyeget terít a külföldi befektetők elé, ahová a HIPA – a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium által felügyelt szervezet – tálcán hordja a csábító lehetőségeket.
Hogy volt régen...?
