Az MCC Építészet a modern(izmus) után című konferenciáján Lánszki Regő építészeti államtitkár, országos főépítész előadásában beavatott az új építészeti törvény végleges változatába és az újdonságokat is kiemelte – írta a Magyar Építők.
Többek között meghatározták azokat az értékeket, amelyekre külön figyelmet fordítanak majd a törvényben. Például az elmúlt 25 évben hazánk zöldterületeinek több mint 10 százaléka épült be. Ez nem a közigazgatási határokon belüli, már szabályozott területeket, hanem mezőgazdasági vagy erdőterületek átminősítését és beépítését jelenti. Első helyre vették ezért a természeti környezet védelmét.
A törvény új külterület belterületbe vonását a következő években szigorúan megtiltja.
A meglévő épületállomány védelme a másik kiemelt pont, mert bár a védettséget élvező épületeink átalakítása, felújítása költségesebb és körülményesebb egy új építésnél (ezért az ingatlanberuházók el is kerülik ezeket), mégis jelenleg 700 ezer ingatlan áll üresen hazánkban. Ezek felélesztését helyezi majd előtérbe a törvény az új építések helyett.
Mint kiderült, ma számos olyan épület van, ahol a tervek és a megépült végtermék „köszönő viszonyban sincs egymással”. Egy ilyen helyzetben az építésznek nagyon kevés eszköze van jelenleg a megrendelővel vagy a kivitelezővel szemben, hogy érvényesíthesse az akaratát. Két dolgot vezetnek be emiatt,
- egyrészt kötelező lesz a tervezői művezetés minden építésnél,
- másrészt használatba vételi engedélyt csak úgy lehet megkapni, ha ehhez az építész is hozzájárulását adja.
Ha ezt nem teszi meg, a kamara joga felülvizsgálni a helyzetet. Újdonság, hogy megerősítik az építészeket és a főépítészeket, mint döntéshozó szereplőket – vétójoggal felruházott főépítészi rendszert alakítanak ki.
Egy nemrég bevezetett újdonság, az egyszerűsített bejelentés pedig, úgy tűnik, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ezt a szabályt újraszervezik, főépítészi vétó alá vonják és visszasorolják a hatósági eljárásrendbe.
(24.hu)
Hogy volt régen...?
